Végrehajtási rendelet hiányában ma még a bankok is találgatnak, hogy a 2006. szeptember elsejétől bevezetésre kerülő kamatadó mikortól számítandó. Információink szerint a Magyar Bankszövetség az év első felében proaktív módon szervezett egyeztetést a témában, sőt előzetesen javaslatot tett a végrehajtási rendelet tartalmára is.
A lapunk által megkérdezett pénzintézetek általános véleménye az, hogy a kamatadó-fizetési kötelezettség életbelépése előtt indított betéteknek az első kamatfordulóig mentesülniük kellene az adófizetési kötelezettség alól. Ha ez nem következne be, akkor elvben a már jelenleg lekötött, 3 hónapnál hosszabb futamidejű betétekhez (és kamatjövedelmükhöz) is csak az adó megfizetése után juthatnának hozzá tulajdonosaik. Az ilyen középlejáratú lekötések eltérő mértékben vannak jelen a banki portfóliókban: a K&H-nál arányuk közel 15 százalékos, a Raiffeisennél ugyanakkor 3 százalék alatti az arányuk.
A pénzintézetek a bejelentés kapcsán szembesültek azzal, hogy a kamatadó levonására és befizetésére a pénzügyi szolgáltatókat kötelezik, ami igen jelentős adminisztrációs többletterhet rak a pénzintézetekre, hiszen a betétügyletek nagy száma miatt az automatizált kamatelszámolás elkerülhetetlen.
Egyes pénzintézeti vélemények szerint kérdéses, hogy a rendkívül szűkre szabott határidő alatt a szükséges jelentős it-fejlesztéssel elkészülnek-e egyáltalán szeptemberig. Az bizonyos, hogy a „gyorsított eljárás” jelentősen növeli a költségeket, s a kockázatokat is. Vélhetően a PSZÁF is azzal számolhat, hogy rendkívüli vizsgálatok során kell ellenőriznie a bankok némileg átalakított számítástechnikai rendszerét.
