Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Értetlenül áll a biztosítási szakma azon indoklás előtt, amelyet a kormányfő adott a banki különadónak a biztosítótársaságokra való kiterjesztése kapcsán. Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára szerint az a vélemény, mely szerint az adópreferencia-rendszer olyan keresletet gerjesztett a piacon, amely megalapozta a biztosítók nyereségét, nem állja meg a helyét. A hazai biztosítók 2005-ben elért 63 milliárd forintos adózás előtti eredményéhez jótékonyan járult ugyan hozzá az életbiztosítási üzletág 25 százalékkal, 297,8 milliárd forintra növekvő díjbevétele, ám ez a bevétel még mindig csak 44,2 százalékát teszi ki a teljes díjbevételnek. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a hagyományos – az adókedvezmény igénybevétele szempontjából releváns – életbiztosítások bevétele mindössze 4 százalékkal nőtt, a kép még árnyaltabb. A PSZÁF kimutatásai szerint az elmúlt év során az életági díjbevétel közel fele a befektetésnek minősülő unit-linked biztosításokból folyt be, ezek 74 százaléka pedig olyan egyszeri díjas konstrukcióból, amelynél egyáltalán nem játszik szerepet az adókedvezmény.
Trunkó Barnabás szerint nem szabad elfelejteni, hogy a biztosítási piacon számos olyan társaság van, amelyik nem is foglalkozik életbiztosítással – esetükben az indoklás kapcsán nem is lenne indokolt a különadó kivetése.
Két évvel ezelőtt a biztosítók sikerrel lobbiztak amellett, hogy kimaradjanak az így pusztán banki különadó hatálya alól. Akkor indoklásul a döntéshozók elfogadták azt az érvet, hogy a költségvetési szempontból elhanyagolható bevételi többlethez képest fontosabb az a cél, hogy a biztosítók révén is teret nyerjen az az öngondoskodási kultúra, amely a későbbiekben az állami nyugdíjrendszer (részleges) tehermentesítését is elősegítheti. A biztosítók a későbbi tárgyaláson vélhetően ismét megpróbálnak érvelni ezzel.
Trunkó Barnabás szerint a kedvezmények köre az elfogadott szabályozás szerint egyébként is jelentősen szűkül, hiszen a korábbi 6 millió forintos kereseti határ helyett immár csak 3,4 milliós jövedelemhatárig vehető igénybe az adókedvezmény. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a biztosítók jelentős része (amelyek már nyereségesek) eddig is igen komoly nyereségadót fizetett be, s a jövőben őket is, mint minden más vállalkozást, sújtani fogja a „szolidaritási” adó.
