Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem nő érdemben az MFB mozgástere
Az MFB-csoport jelenleg 450 milliárd forint kihelyezhető hitelkerettel rendelkezik. A pénzintézet az új kormányprogram alapján a teljes hitelkeretre élvezni fogja a jövőben az állami árfolyam-garanciát – korábban valamennyi új hitelprogramhoz egyedi kormánydöntéssel kapcsolták hozzá az állam árfolyam-garanciáját. Miután a kormányzat továbbra is kitart a Magyar Vállalkozók Bankja koncepció mellett, ez a mostani döntés is egy lépés a folyamatok egyszerűsítése irányába, hiszen a bankcsoport stratégiájának elfogadása után nem akadályozza majd a piaci változásokat követő esetleges hitelprogram-módosításokat az, hogy a konkrét hiteltermék árfolyam-garanciájáról még döntenie kell a kabinetnek. Erős János, a bank társ-vezérigazgatója a közelmúltban lapunknak úgy nyilatkozott: számításaik szerint az árfolyam-garanciás ügyleteken az állam eddig alig egymilliárd forint körüli összeget „bukott”, ami szembeállítva a vállalkozásoknak és az önkormányzatoknak biztosított kedvezményes forrással elhanyagolhatónak számít. A vezérigazgató szerint hosszú távon az államnak összességében nullszaldósan sikerül majd zárnia ezeket az árfolyam-garanciás ügyleteket.
Magyar vállalkozói kultúra: nem egyezkedünk
Ma még nem része a magyar vállalkozói kultúrának az egyezségre törekvés – állítja Horváth Éva, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett szervezett választott bíróság elnöke azzal a tapasztalattal kapcsolatban, hogy a jogi eljárások során az állami és a választott bírák többnyire sikertelenül törekednek egyezség létrehozására. Az utóbbi években ráadásul közel megduplázódott a bírósági eljárásokat követően végre nem hajtott ítéletek száma.
A felek azonban már a bírósági út igénybevételét megelőzően is megkísérelhetnék a megegyezést. Ehhez ismerniük és alkalmazniuk kellene a nyugati, elsősorban az angolszász országokban elterjedt permegelőző technikákat, így a mediációt vagy az úgynevezett „dispute boardot” (vitamegoldó testület). Ez utóbbi testületet általában hosszú lejáratú jogviszonyokat szabályozó szerződésekben állítanak fel, tagjait pedig maguk a szerződő felek delegálják. Magyarországon sok bejegyzett mediátor van, ügy annál kevesebb. Horváth Éva szerint a mediáció igénybevételéhez a hagyományokon kívül talán az üzletemberek bizalma hiányzik leginkább.
