Európa jövője címmel 25 ezer uniós állampolgár megkérdezése alapján készített felmérést az Eurobarometer. A magyar válaszolók 40 százaléka tartotta jó dolognak az uniós tagságot és csak 12 százalékuk rossznak – az EU-átlag 49, illetve 15 százalék. Az átlagosnál többen azonosítják az EU-t a megadott pozitív fogalmakkal, mint a „modern” kifejezés (18 százalék), a demokrácia (21 százalék), vagy a „védelmező” kifejezés (16 százalék). A negatív képzettársítás pedig kevésbé jellemző a magyarokra, mint az uniós átlagra. Technokratának 9 százalékunk tartja az EU-t, míg a közösség egészében átlagosan a lakosság 14 százaléka gondolkodik így, csak 8 százalékunk gondolja, hogy nem elég hatékony az unió (az átlag 12 százalék). Az átlagosnál (51 százalék) nagyobb arányban, a magyar megkérdezettek 62 százaléka véli úgy, hogy a kontinens jövője szempontjából a legfontosabb volna az életszínvonal harmonizálása, és valamennyi uniós ország eurózónatagságának is nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a 25-ök átlagánál (31, illetve 26 százalék). A közös alkotmányért azonban az átlagosnál kevesebb magyar lelkesedik (a megkérdezettek ötöde), és ennél is alacsonyabb arányban tartja fontosnak a magyar a közös nyelv ügyét, az unió határainak precíz kijelölését, valamint egy közös hadsereg felállítását.
Barabás János T.