Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Választások idején a gazdaságpolitika egyik legizgalmasabb kérdése a pénzügyminiszter személye. Annyi bizonyos, hogy a rendszerváltás óta a pénzügyérek átlagosan másfél évet töltöttek posztjukon. A NAPI Gazdaság által megkérdezett szakértőknek egyelőre nincs „komoly” pénzügyminiszter-jelöltjük egyik oldal kormányalakítása esetére sem. Legalábbis „nagy” tippje senkinek sincs. A többség szocialista kormányalakítás esetén is cserére számít – ám akadt olyan vélemény is, amely szerint maradhat Veres János a miniszteri bársonyszékben. Szerdán az MTV Az Este című adásában aktualitás hiányában Veres nem válaszolt arra a kérdésre, hogy szocialista győzelem esetén elvállalná-e újból a pénzügyminiszteri tisztséget.
Nem valószínű, hogy kormányon maradása esetén az MSZP egyfajta kamikaze pénzügyminisztert választana, vagyis olyan szakértőt, aki képes és hajlandó keresztülverni az államigazgatáson a komolyabb fiskális szigort, vállalva, hogy népszerűsége esetleg olyan mértékben romlik, hogy meg kelljen válnia posztjától – mondta lapunknak Kiszeli Zoltán politológus. A piacot persze megnyugtathatná egy Bokros Lajoshoz fogható kaliberű pénzügyminiszter, ám a lakosság számára ez politikai szempontból nem volna jó üzenet. Kiszeli szerint újrázása estén Gyurcsány Ferenc, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje az angolszász kormányzati modellt követi majd, amely szerint inkább az adminisztrációban, illetve a kormánypárt(ok)ban tevékenykedő belső embereket választ, kívülről pedig csak válságkezelésre kér fel szakértőt. A politológus szerint így a legvalószínűbb megoldás az lehet, hogy marad Veres János a pénzügyminiszteri székben, esetleg a szaktárca valamelyik államtitkára – Katona Tamás közigazgatási vagy Molnár Albert politikai államtitkár – kerülhet még szóba. Ilyen forgatókönyvre már volt példa: Rácz Jenő is államtitkári posztról került az egészségügyi tárca élére. Veres mellett szól, hogy személye a folytonosságot közvetítené a választók és az MSZP felé, valamint Szabolcs megyei elnökként jó kapcsolatokkal rendelkezik a szocialista pártban – ezekre szükség is lehet, ha beváltja ígéretét az MSZP a takarékosabb államot és az önkormányzati finanszírozási reformot illetően. Megyei vezetőként azonban a héten vihart kavart Veres, amikor félreérthetően fogalmazott a választások eredménye és a települési támogatások kapcsolatáról.
Koalíciós győzelem esetén Gyurcsány eldöntheti, hogy hol képez ütközőfalat az elvárt fiskális szigor nyomán keletkező feszültségek előtt. Így amennyiben marad a kormánypártban erős Veres mellett – vagy hasonló kaliberű pénzügyminisztert hoz –, úgy a népszerűtlen döntésekért a szaktárca vezetője tartja majd a hátát a többi tárca és az önkormányzatok előtt. Ha viszont egy politikailag súlytalanabb embert választ, akkor saját maga előtt megszünteti e képletes falat.
Ha a magánszférából választ magának „kincstárőrt” a kormányfő, sok ember jöhet szóba. Egyes vélemények szerint komoly érvek szólnak a GKI Gazdaságkutató, mint a leendő pénzügyért adó műhely mellett – Medgyessy Péter kormányalakítása idején például Vértes András elnök neve is forgott (Akar László vezérigazgató a Horn-kormány politikai államtitkára volt). Más hírek szerint Surányi Görgy volt jegybankelnök, a CIB Bank jelenlegi elnöke, a közép- és kelet-európai régió igazgatója sem esélytelen a pénzügyminiszteri posztra; személye mellett nemzetközi ismertsége és múltja szól. Ellenzéki kormányalakítás esetén némiképp „tisztább” a helyzet, viszonylag stabilan tartják magukat ugyanis a gazdasági csúcsminisztérium létrehozásáról szóló hírek, amelyet Matolcsy György vezetne. Ebben az esetben az Orbán-kormány pénzügyére, Varga Mihály miniszterhelyettesi posztot tölthetne be. Amennyiben mégsem lesz csúcstárca, úgy nagyjából egyöntetűen Varga tűnik a legesélyesebbnek a József nádor térre költözni.
