Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bérdinamika a múlt év utolsó hónapjaiban sem akart tudomást venni a tartósan alacsony inflációról. A KSH által számított úgynevezett rendszeres kereset – amely az előző év azonos időszakához mért változások torzításmentes mérésére alkalmas, és a jutalom, a prémium, valamint a különjuttatások nem számítanak bele – a vállalkozásoknál 7,2 százalékkal, a költségvetési intézményeknél pedig 7,7 százalékkal emelkedett. Így 2005 egészében az ebből számított a reálbér-növekedés mértéke 3,5, illetve 4,0 százalék lett. Eszerint a sokat emlegetett 13. havi bér kifizetési szabályainak változásától eltekintve a két szektor bérdinamikája meglehetősen hasonlóan alakult 2005-ben.
A összes kifizetett bért számba véve, a KSH úgy találta, hogy azok értéke a múlt év utolsó hónapjában csak lassan nőtt. Így 2005 tizenkét hónapjában a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 8,8, a nettó pedig 10,1 százalékkal haladta meg a 2004-est. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete január–decemberben 158 ezer forint volt, míg a nettó 103 ezerre rúgott; a legmagasabb nominális nettó bért a pénzügyi szektor (198 ezer forint), a vegyipar (129 ezer forint) és a közigazgatás (127 ezer forint) kínálta, míg a legnagyobb dinamikát az oktatás (+14 százalék), a közigazgatás ((+14 százalék) és az egészségügy (+12 százalék) produkálta. A tényleges 2005. évi kifizetések alapján számolt reálkereset – a fogyasztói árindex 3,6 százalékos növekedése mellett – 6,3 százalékkal nőtt.
Tavaly decemberben a versenyszférában dolgozók bruttó keresete 4,4, a költségvetési szférában dolgozóké pedig 8,0 százalékkal nőtt az előző év decemberihez képest, ez nemzetgazdasági szinten 5,4 százalékos növekedés. A nettó keresetek pedig 6,3, illetve 10,0 százalékkal emelkedtek, összességében pedig 7,4 százalékkal.
