Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelek szerint stabilan háromszázezer fő fölött rekedt a magyarországi állástalanok száma. Tavaly október–decemberben ugyanis a munkanélküliek átlagos száma 309,9 ezer volt, ez 47 ezer fővel több az egy évvel korábbinál (a változás jóval meghaladja a statisztikai hibahatárt). Így ebben a negyedévben 7,3 százalékos volt a munkanélküliség, amely megegyezik a 2005. július–szeptemberivel és 1,0 százalékponttal több az egy évvel korábbinál – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az utóbbi egy évben a gazdaságilag inaktívak száma 54 ezer fővel csökkent (vagyis visszatértek a munkaerőpiacra), miközben a foglalkoztatottaké csupán 27 ezer fővel gyarapodott, ezek egyenes következményeként magas maradt a munkanélküliek száma.
A tavalyi utolsó negyedévben a foglalkoztatottak száma átlagosan 3,916 millió fő volt, 27 ezerrel több, mint egy évvel korábban (az ehhez tartozó statisztikai hibahatár 41 ezer, azaz nem állíthatjuk biztosan a növekedést). A munkanélküliek 47,3 százaléka már legalább egy éve keres állást, ez hasonló az egy évvel korábbihoz. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap volt. Az állástalanok számának növekedése két okra vezethető vissza: egyrészt megváltozott a nem foglalkoztatottak összetétele, másrészt az ellátórendszerben a korábbinál markánsabban jelent meg az aktív álláskeresés kritériuma. A magas munkanélküliségi ráta több dolgot is jelenthet. Tavaly november elsejével ugyanis név- és filozófiaváltás történt: a munkanélküli segélyt álláskeresési támogatás váltotta fel, amelyre – a korábbinál nagyobb összeggel – csak akkor jogosult a regisztrált munkanélküli, ha aktívan együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel és mindent megtesz az újraelhelyezkedés érdekében. Ennek hatására pedig érezhetően érdekeltebbé váltak a munka nélkül lévők a keresésben. A nagy kérdés az, hogy a magukat állás nélkülinek, de munkát aktívan keresőnek vallók sokasága honnan kerül ki, vagyis az inaktívak, vagy az aktívak számát csökkentik – mondta lapunknak Váradi Leventéné, a KSH szakértője. Ha ugyanis a több aktív munkanélküli az inaktívak táborát csökkenti, az nemzetgazdasági szempontból pozitív, ha azonban csupán a passzív munkanélküliekét, az negatív irányú változás. Ez pedig várhatóan március–áprilisban derül ki, amikor a munkaerőpiac igazán megélénkül.
