Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelenleg hét hosszú távú áramszerződés van érvényben. Az első megállapodások még a privatizáció időszakában születtek, de nem tartalmazták az árképletet és az erőművek nyereségét. A hét erőmű közül négynek (Duna menti, csepeli, tiszai és a mátrai) a jövedelmezősége kiemelkedő – mondta az Országgyűlés energiaipari albizottsága előtt Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke. E négy társaság 1996-ban még veszteséges volt, majd 1997 és 2005 között 10 és 40 százalék között volt a tőkearányos nyeresége. Ezeket a hivatal felszólította a hosszú távú megállapodásaik újratárgyalására. Az elvárás velük szemben az, hogy összesen 16 milliárd forinttal csökkentsék nyereségüket. Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) ZRt. vezérigazgatója szerint a csepeli és a mátrai olyan feltétel nélküli ajánlatot tett, amely megfelel a hivatal elvárásainak, és azt elfogadásra javasolják. A Duna mentivel még most is tárgyalnak, de eredmény nem született. A tiszai erőmű ajánlata egyelőre nem elfogadható. Ha nem lesz eredmény, azt javasolják a kormánynak és a parlamentnek, hogy fontolja meg a korábban megszüntetett hatósági ár visszaállítását, és az erőművek korrigált, tőkearányos profitjának nyolcszázalékos megállapítását.
