A nyolc új kelet-közép-európai tagország elmúlt egyéves európai uniós tagsága során egyedül Szlovénia mutatott kimagasló teljesítményt, ami a szakértők szerint hosszú távú tendenciának tűnik. A többiek – köztük a középmezőnybe tartozó Magyarország – esetében a helyezés hosszú távon nem garantált – derült ki az MTA Világgazdasági Kutatóintézete által készített, az egyéves EU-tagságot értékelő jelentésből. A GDP növekedési üteme 4 százaléktól (Csehország, Magyarország) 8,5 százalékig (Lettország) terjed. Az életszínvonalbeli emelkedés – egy főre jutó GDP-ben kifejezve – az EU–25 átlagához viszonyított mértéke, bár nőtt, a mezőny élén lévő Szlovéniánál is csak 78,5 százalék, míg a sor végén lévő Lettországnál csak 43,5 százalék. Ezzel szemben a munkahelyteremtés nem mutatott ilyen mértékű dinamizmust, az új tagállamokban a 2003–2004-es időszakban összességében stagnált a munkanélküliségi ráta. Ennek legmagasabb értékét Szlovákiában – 18 százalék – és Lengyelországban – 18,8 százalék – regisztrálták. Az államadósság terén a tagországok a maastrichti határérték alatt vannak, de Magyarország és Szlovákia államadóssága kiemelkedő – a GDP 57,6 és 43,6 százaléka –, valamint a vizsgált egyéves periódus alatt növekvő tendenciát mutatott.
