– Lássunk tisztán, mikor készült el a hatékonyságnövelést szolgáló tervezet?
– Februárban az illetékes minisztériumi vezetők – köztük én is – elkészítettük az ITDH-val a tervezetet, amely tartalmazta azt a struktúrát, amely felé el kell mozdítani az ITDH-t. Volt egy minisztériumi vezetői értekezlet, amin a szaktárca humánerőforrás-gazdálkodásért felelős belső és külső munkatársai mellett a miniszter és én is jelen voltunk, s megállapodtunk Terták Ádámmal, a társaság akkori vezérigazgatójával a tervben szereplő lépések megvalósításáról. Februárban készen volt a tervezet, ehhez képest április végéig csekély gyakorlati előrehaladás történt.
– A gazdasági tárca sokáig nem írta alá az ITDH működésére biztosított 3,8 milliárd forint költségvetési támogatás folyósításáról szóló szerződést. Mi volt a késlekedés oka?
– Az ITDH gazdasági vezetése nem készült fel arra a helyzetre, hogy megváltozott a finanszírozási struktúra. (Korábban a külügyi és gazdasági tárca közösen felügyelte a társaságot, tavaly óta azonban kizárólag a GKM alá tartozik a cég.) Ennek érdekében meg kellett tenni bizonyos lépéseket, ez klasszikus értelemben vett papírmunka volt, amivel késlekedett a társaság, ezért nem lehetett aláírni a szerződést, s ezért nem juthatott pénzéhez az ITDH.
– Sikerült ezt a problémát megszüntetni?
– Igen, a napokban megjelent a finanszírozásról szóló rendelet, így nem okoz majd gondot a működés finanszírozása.
– Azért voltak problémák az eddigiek során. Miért kényszerült hitelfelvételre az ITDH?
– A társaság működésének finanszírozásához valóban szükség volt hitelre, de túlzás volna állítani, hogy az ITDH hitelből élne. Igaz, hogy az említett finanszírozási struktúrára való átállás miatti késedelem okán a társaság folyószámlahitelt vett fel.
– Mekkora összegű kölcsönről van szó?
– Az ITDH 150–200 millió forint folyószámlahitel igényelt. Ez a 3,8 milliárd forint költségvetési támogatáshoz mérve elenyésző összeg, s kölcsön fajtája miatt költsége gyakorlatilag a nullával egyenlő. Egyébként az ITDH működési sajátossága miatt bármikor hitelfelvételre kényszerülhet.
– Vagyis?
– Ha az ITDH a valamelyik irodájába betér egy cég, akkor nem lehet neki azt mondani, hogy most nem tudjuk a meghatározott szolgáltatást nyújtani, illetve a pályázati pénzeket nem vagyunk képesek biztosítani, várja meg a második félévet, akkor majd lesz pénz. Ha az ITDH rendelkezésére állt volna a költségvetési pénz, akkor annak is mindössze 35 százalékát költhette volna el az első félévben, így szól ugyanis a költségvetési intézmények kiadásaira vonatkozó pénzügyminiszteri ukáz. Tehát ha adott esetben szükség van pénzre, de valamilyen okból az ITDH saját költségvetéséből a kiadás nem finanszírozható, akkor hitelt kell felvenni. Ez egy cég életében nem kirívó eset.
– Igaz-e, hogy a társaság működését belső hatalmi harcok gátolják?
– Biztosan vannak belső konfliktusok, bár én nem tudok róla.
– További problémát okozhat a hatékony működésben, hogy takarékossági okokból elmaradhat a hálózatbővítés. Ezt hogy próbálják kiküszöbölni?
– Le kell szögezni, az ITDH nem készült hálózatbővítésre, csupán arról van szó, hogy a közösen összeállított, közbeszerzéssel kiválasztott független külső cég által is jóváhagyott reorganizációs terv megvalósítása keretében lesznek külföldi irodák, ahol létszámcsökkentést hajtunk végre. Ezzel párhuzamosan pedig a szükséges helyeken erősítjük az ITDH jelenlétét. A tevékenység ésszerűsítése, a hatékonyság növelése a cél, s ezek összeegyeztethetők a takarékossággal.
– Az említett külsős cég egyébként egyszeri megbízást kapott vagy ellenőrzi is a végrehajtást?
– Az átvilágítással megbízott, közbeszerzéssel kiválasztott társaság azóta is „képben van”: segíti a jelenlegi vezérigazgató, Rétfalvi György munkáját, felügyeli, hogy az előzetes tervezetben szereplő lépések valósuljanak meg. Ez a munka már most is folyik, így az ITDH napról napra közelebb kerül ahhoz, hogy hatékonyabban és gyorsabban működő szervezetté váljon.
– Ugyancsak a finanszírozáshoz kapcsolódik, hogy az ITDH-nak egy jelentősebb adóbírsággal is számolnia kell/kellett. Ez mekkora összeget jelent?
– Az ITDH-nak e pillanatban semmilyen fizetései kötelezettsége sincs. Igaz, van egy sok évvel ezelőtti ügylet kapcsán felvetődött jogértelmezési vitánk az adóhivatallal. Egy ingyenes szolgáltatáshoz kapcsolódó áfa-visszaigénylésről van szó. AZ APEH szakértői az utóbbi években ötször ellenőrizték az ITDH-t, mindent rendben találtak, a legutóbbi vizsgálatkor azonban kifogásoltak bizonyos típusú eljárást. Megkeressük a megoldást, mert jogszerűen kell működnünk. Nem kardinális kérdés ez, hiszen az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt, de a jogszerűség érdekében az eljárásrendet tisztázni kell. Az ITDH-nak nincs takargatnivalója ebben az ügyben, ezt bizonyítja az is, hogy a cég most nyert pénzt egy uniós pályázaton, s az ennek folyósításához szükséges nullás igazolás kiállították, azaz nincs köztartozása a társaságnak.
