Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Mennyire vonzó Románia a külföldi tőke számára?
– A jelek szerint egyre fontosabb célországnak számít a külföldi befektetők szemében. A múlt évben már 2,6–3,0 milliárd dollár értékű tőkebefektetés érkezett a román gazdaságba, így a teljes állomány 1991 óta meghaladta a 13 milliárd dollárt. Országok szerint a befektetők között Hollandia, Ausztria és Franciaország áll az élen. A befektetések 53 százaléka az iparba, 18 százaléka pedig a szolgáltatási szektorba irányult.
– És mi a helyzet a magyar tőkével?
– A Romániába irányuló tőke forrásai közt kilencedik helyen áll Magyarország, míg Románia exportjában a hatodikon. A befektetéseknél évről évre nő a magyar vállalkozások súlya: 2004-ban 674 céget alapítottak magyar tőkéből, amivel ezek száma meghaladta az ötezret, a magyar tőke törzstőkeértéke pedig a 347 millió dollárt.
– Mi változhat a 2006-os vagy 2007-es román EU-csatlakozással?
– Egyrészt előnyt jelent az, hogy tavaly Magyarország az unió tagja lett, másrészt hasznos a közelgő román csatlakozás is. Vannak ugyanis olyan előnyök, amelyek az uniós belépés előtt működnek, amikor az unió szabályozásának a hátrányai még nem érvényesülnek, a nagyobbik rész pedig az, amikor az EU tagjává, a piac részévé válik az ország, és gazdasági értelemben teljesen megszűnnek a határok.
– A magyar tőke számára melyek a leginkább perspektivikus területek?
– Meglehetősen sokféle ágazatban juthatnak komoly szerephez a magyarországi vállalkozások: ide tartozik az ingatlan- és az infrastruktúra-fejlesztés, az építőipar, az IT- és elektronikai szektor, az autóipar, a kereskedelem és a szolgáltatások egyaránt. A nagyprivatizáció már tart, a sok közepes és kisebb cég értékesítése pedig hamarosan elkezdődik. Főként az utóbbi folyamatban „rúghatnak labdába” a magyar vállalkozások. Véleményem szerint most igazán érdemes Romániában megjelenni.
Mindezt erősíti, hogy a bukaresti kormány – a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan – kiemelt célként fogalmazta meg a gazdasági reformok és szerkezetátalakítás, valamint a privatizációs folyamat felgyorsítását, az ország exportteljesítményének fokozását. E célok valóra váltásában pedig nagymértékben számoltak a külföldi tőke bevonásával, a befektetéseket vonzó gazdasági-üzleti környezet megteremtésével.
– Milyen gyorsan nő a román vásárlóerő?
– Az országban gomba módra szaporodnak a külföldi üzletláncok, bevásárlóközpontok és a főként hazai tőkével működő, szórakoztatóelektronikai és háztartási gépeket, valamint számítástechnikai cikkeket árusító bolthálózatok. Ráadásul a vásárlóerőt tovább növeli, hogy a külföldön – legálisan vagy illegálisan – munkát vállaló több százezer dolgozó évente mintegy hárommilliárd dollárt küld haza, amely részben tovább duzzasztja a román háztartások fogyasztását.
