Idén februárban az ipari termelés kiigazítatlanul 1,3, míg a munkanaphatástól megtisztítva 1,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző havihoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index februárban 0,3 százalékkal csökkent – adta hírül előzetes adatait a KSH. Így a termelés volumene az év első két hónapjában két százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A részletes adatokat április 15-én teszik közzé.
Januárban az ipari export 6,8 százalékkal volt magasabb az előző évinél, ám a növekedési ütem elmaradt a 2004-es egész évitől (15,7 százalék). A januári exportteljesítmény kétharmadát a feldolgozóipar két alágazata adta: a feldolgozóipari kivitel 43 százalékát képviselő villamosgép- és műszergyártás exportvolumene 13,3, míg az exportból 22 százalékkal részesülő járműgyártásé 3,2 százalékkal emelkedett. Az ipar első havi belföldi értékesítése januárban év/év alapon 1,7 százalékkal csökkent.
A lassuló feldolgozóipari konjunktúrát már a márciusi beszerzési menedzserindex (BMI) is jelezte. A BMI szezonálisan kiigazított márciusi értéke ugyanis 48,6 százalék lett, amely 5,0 ponttal jobb az egy hónappal korábbinál, ám még így is jócskán elmarad a stagnálást jelző ötvenes értéktől. Tavaly márciusban az index értéke 48,8 volt. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság adatai szerint a magyar feldolgozóipar átlagos teljesítménye az idei első negyedévben (46,8 pont) a felmérés történetének legnagyobb visszaesését produkálta. A logisztikusok azonban bizakodóak, az előző évi tapasztalatok alapján áprilisban már a feldolgozóipar fejlődésének megindulását várják.
Szintén lassuló feldolgozóipari növekedést jelzett a Kopint-Datorg legújabb, februári konjunktúratesztje. Sőt, a felmérés szerint már a termelés szinten tartása is komoly feladat lehet.
