Tavaly az utolsó hónapban lassulva nőtt a magyarországi építőipar teljesítménye. A termelés volumene 2004 decemberében kiigazítatlanul 4,9, munkanapokkal kiigazítva pedig 2,3 százalékkal bővült év/év alapon. Szezonálisan és munkanaptényezővel igazítva a tizenkettedik hónapban 1,9 százalékkal volt kisebb a termelés, mint novemberben – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Így 2004 egészében az ágazat teljesítménye 6,8 százalékkal nőtt a 2003-as 2,0 százalék után.
Tavaly a legnagyobb alágazat, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének dinamikája 13,3 százalékos volt. A szegmens termelését továbbra is a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése húzza. Az épületgépészeti szerelés termelése csupán 0,9 százalékkal nőtt, míg a befejező építésé 9,2 százalékkal elmaradt a 2003-astól. Az építményfőcsoportok szerinti bontásban az épületek építése 2004. január– decemberben 3,7 százalékkal csökkent (a 2003-as 4,1 százalékos növekedés után), míg az egyéb építményeké 21,9 százalékkal emelkedett (a 2003-as 0,7 százalékos csökkenés után). Az utóbbi elsősorban a közlekedésfejlesztési beruházásoknak köszönhető.
A KSH szerint a múlt évben a termelésbővülés forrása elsősorban az úthálózat-fejlesztéseket végző nagy, legalább 300 főt foglalkoztató szervezetek termelésének 40 százalékos bővülése volt, míg a kis- és középvállalkozások körében kisebb mértékű emelkedés volt. A régiók közül a legnagyobb mértékben az észak-magyarországi és észak-alföldi székhelyű szervezetek termelése nőtt, 19,8, illetve 15,4 százalékkal.
Az ágazat kilátásai összességében továbbra is kedvezőek. Bár az építőipari vállalkozások decemberben a 2003-asnál hatodával kisebb volumenű új szerződést kötöttek, a hó végi szerződésállomány volumene így is 98 százalékkal volt magasabb az előző évinél: az épületek szerződésállománya 26 százalékkal, az egyéb építményeké – elsősorban a nagy értékű autópálya- és autóút-építési szerződéseknek köszönhetően – pedig 143 százalékkal volt nagyobb a 2003. decemberinél.
