Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Látványosan lassult tavaly a bérdinamika a költségvetési szférában, mivel a reálkeresetek 5 százalékkal maradtak el a 2003-astól, míg a versenyszektorban 1,1 százalékos emelkedés volt – derül ki a KSH szerdán napvilágot látott adataiból. A 2002-es választási év okozta „bércsúcs” következményeként a reálkereset a közszektorban 21,1, a magánszférában pedig 10,2 százalékkal nőtt, majd 2003-ban lassult az ütem, tavaly pedig eljött a stagnálás.
Tavaly a tizenkét hónap során a bruttó nominális átlagkereset 6,1, a nettó átlagkereset pedig 5,7 százalékkal növekedett, vagyis – a fogyasztói árindex 6,8 százalékos emelkedése mellett – kismértékben, 1 százalékkal csökkent a reálkereset az egy évvel korábbihoz képest.
A közszféra adatait érezhetően rontotta, hogy a 13. havi bér nulladik havivá alakult, ez különösen az egészségügy, a közigazgatás és az oktatás területén volt látványos. A statisztikusok szerint a változás nyomán 2004 decemberében a költségvetési szférában kimutatott bruttó kereset több mint 20 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. (A kifizetések átütemezése miatt a 2005. januári bruttó átlagbér azonban várhatóan ugyanilyen mértékben növekszik.) A reálkereseti adatokat decemberben a tovább csökkenő infláció viszont javította.
Az ágazatok közül továbbra is a pénzügyesek helyzete a legjobb. Lapunk számításai szerint ugyanis tavaly a pénzügyi tevékenységben foglalkoztatottak reálbére 9,0 százalékkal (181 400 forintra) nőtt, miközben a nemzetgazdaságban a reálbér átlagosan 1,0 százalékkal csökkent. A fontosabb ágazatok közül a komolyabb „nyertesek” közé még az energetika (+2,0 százalék), valamint a gép- (+1,0 százalék) és az élelmiszeripar (+0,9 százalék) főállású, nyolc órában foglalkoztatott dolgozói tartoznak.
A vesztesek között a kereskedelemben (–1,1 százalék) és a vendéglátásban, hoteliparban (–2,7 százalék) munkát vállalók találhatók, rajtuk kívül az állami szféra is rosszul szerepelt: az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók reálbére 4,0, a közigazgatásban dolgozóké 4,8, míg az oktatásban munkát vállalóké 6,0 százalékkal ért kevesebbet 2003-hoz képest.
Tavaly január–decemberben a bruttó keresetek a versenyszférában 9,3, a költségvetési intézmények esetében pedig 0,7 százalékkal haladták meg 2003 azonos időszakának értékét. A nettó átlagkereset pedig a versenyszférában 8,1, a költségvetésiben pedig 1,5 százalékkal nőtt év/év alapon. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem tavaly 153 000 forint volt, ez 7,0 százalékos növekedés 2003-hoz képest.
