Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Hagyományosan erősek a német–magyar gazdasági kapcsolatok. Az utóbbi években azonban csökkent Magyarország nemzetközi versenyképessége. A németországi vállalatok körében változott-e a magyar befektetési lehetőségek megítélése?
– Magyarország továbbra is vonzó befektetési terep a német vállalatok befektetései számára. Sok nagyvállalat vagy kibővítette magyarországi gyártókapacitását vagy továbbiakat alapított. Magyarország EU-csatlakozását követően sok közepes méretű német cég is jobban fontolóra veszi, hogy a régióban beruházzon. Pont ilyen vállalatok számára rendeznek február 21-én Bonnban a német–magyar befektetésösztönzési konferenciát, amelyen részt vesz a két kormányfő, Gyurcsány Ferenc és Gerhard Schröder is. A lehetséges befektetők számára a legfontosabb dolog a kiszámíthatóság, a hosszú távú tervezési lehetőség. Magyarország részéről ehhez három dolog elengedhetetlenül szükséges: a költségvetés következetes konszolidálása, a kiszámítható adópolitika és a folyamatosságra épülő gazdaságpolitika. Ebben az összefüggésben fontos lenne például a már itt tevékenykedő német cégeknek, hogy a hónapok óta késlekedő áfa-visszatérítést a lehető leghamarabb megkapják.
– Hogyan látják Berlinből a magyar gazdaság súlyát és helyét a közép-európai régión belül?
– Magyarország földrajzilag Kelet-Közép-Európa szívében fekszik, ami az országot a térség logisztikai központjává teszi. Az, hogy a fapados légitársaságok is megtalálták Budapestet és a légi forgalom Budapestre és Budapestről egyre jobban kiépül, szintén bizonyítja az ország vonzó helyzetét, jelentőségét. Magyarország joggal vette észre, hogy már rég nem az olcsó munkaerő miatt számít vonzó gazdasági helyszínnek, a jól képzett, magas tudású munkaerőre kell építenie. Ennek egyik jelentős területe a kutatás és fejlesztés, itt egyébként tavaly óta létrejött egy szoros német–magyar együttműködés is.
– Milyen szempontok a legfontosabbak a német befektetők számára, amikor a régión belül döntenek egy-egy beruházás helyszínéről?
– A Német-magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elvégzett egy felmérést az itteni német vállalatok körében erről a kérdésről, és mint kiderült, a befektetés mellett szóló legfontosabb motívumok a következők voltak: politikai és gazdasági stabilitás, a magas színvonalú, jól képzett munkaerő, az új piacok, az alacsony munkaköltségek, valamint az ország EU-tagsága. A vállalatok 82 százaléka elégedett a befektetésével. Az is egyértelmű azonban, hogy az új befektetőkért folytatott verseny a térség országai között és globális méretekben is egyre éleződik. Mindenkinek, tehát Németországnak és Magyarországnak is nagyon össze kell szednie magát, ha meg akarja állni helyét ebben a versenyben. Természetes dolog, hogy a cégek rendkívül odafigyelnek például arra, hogy a térség országaiban milyen adókulcsokat alkalmaznak a vállalatokkal szemben.
– A magyar befektetésösztönzési politika egyértelműen a magas hozzáadott értéket termelő iparágak képviselőit várja. Hogyan érinti ez a német cégeket?
– A már előbb említett szoros és egyre szorosabbá váló tudományos-technikai együttműködés jól kifejezi azokat az elvárásokat és törekvéseket, amelyek a két országban uralkodóak. Sok nagy német cég rájött már arra, hogy milyen fontos a szoros összefonódás a kutatás, illetve fejlesztés és a gyártótevékenység között. Nem utolsósorban azért is, hogy növeljék az alkalmazottaik szakképzettségét, különösen akkor, ha Magyarország egy-egy térségében a magasan képzett munkaerőből hiány uralkodik. Csak így válhat a magyar gazdaság magas értékű termékek előállító helyévé, fontos kutatási eredményeket felmutató gazdasággá. Vezető szerepet játszanak ebben az olyan német vállalatok, mint az Audi, a Bosch, a ZF.
