Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gratulálok a jelöléséhez. Mennyire lepte meg a felkérés és felkészült-e a politikai támadásokra?
Valójában az lepett meg, hogy a törvény módosítására sor került. Az lett volna a legjobb, ha 2001-ben nem változik meg a jelölési szisztéma. Végső soron a jelölési rendszer mostani verziója ehhez tér vissza.
Mennyire zavarja, hogy a négy tagjelölt közül az ön személye a leginkább átpolitizált?
Zavar, de még inkább meglep. Inkorrektnek tartom. Olyan ügyben próbálnak meg hírbe hozni, amelynek nincs semmilyen alapja. (1998-ban a választási kampány keretében nyilvánosságra került az MNB-nek a Fidesz gazdasági programjáról készült véleménye. Ekkor Neményi az MNB ügyvezető igazgatója és a közgazdasági és kutatási főosztály vezetője volt szerk.) A keddi meghallgatáson is elmondtam: az élet úgy hozta, hogy 1998. március 2-a április 18-a között súlyos betegségem miatt betegállományban voltam. Távollétemben a főosztályt az illetékes alelnök és helyetteseim irányították. A Fidesz-programról készült MNB-vélemény elkészüléséről csak utólag értesültem.
Milyen makroprognózist adna erre az esztendőre?
A 2005-ös év elég kritikus lesz. Véleményem szerint teljesíthető az idei inflációs cél. A legfontosabb kockázati tényező pedig természetesen a költségvetés. Ezzel is számolva azonban, van még tere a további kamatcsökkentésnek.
Ön szerint a lakossági devizahitel-felvétel mértéke okoz-e problémát?
A lakosság devizában való eladósodása részben velejárója lehetne az euróövezethez való csatlakozás közeledtének, de ez nálunk az elmúlt években inkább a magas belföldi kamatok kedvezőtlen mellékhatása volt. Ebből akkor lehet probléma, ha valami oknál fogva nagymértékű forintleértékelődés következne be, ami véleményem szerint ma nem fenyeget, legfeljebb nagy külső sokk esetén következhet be.
Mennyire tartja hitelesnek a fiskális és a monetáris politikát?
Jelenleg mindkettő hitelessége gyenge, bár javul a megítélésük. Tudomásul kell venni, hogy amit a fiskális politika elrontott, azt a monetáris politika nem képes jóvátenni; próbálhatja megteremteni hozzá a finanszírozást a kamatok emelése árán. Ugyanakkor, ha a monetáris politika túlfeszíti a húrt, a többlet kamatköltségek miatt még nehezebbé válik megvalósítani a költségvetési hiány csökkentését. Dezinflációs időszakban nagyon kell figyelni arra, hogy az államháztartás finanszírozási igénye csökkenjen, keresletszűkítő hatású legyen ami a kamatcsökkentésnek is a feltétele. A fiskális politikával komoly gondok vannak 2001 óta; ebben a 2002-es kormányváltás sem hozott változást. Számunkra csekély vigasz lehet, hogy 2000 óta az EU-ban alig akad olyan ország, ahol ne teljesült volna túl a deficitcél. A deficitcél túlteljesítése alapján ugyan csak a középmezőnyben vagyunk, de a fiskális fegyelmezetlenség nálunk az égbe röpítette a kamatokat. Ebbe belejátszott az elhibázott árfolyamsáv-leértékelés is, amely megrengette a befektetők bizalmát.
A magyar fiskális politika rossz megítéléséhez a monetáris politika is hozzájárult a rossz kommunikációval. A világban ugyanis nem szokásos, hogy a jegybank közzétegye részletes államháztartási prognózisait, mert ez nem a központi bank feladata, nem kötelező eleme az inflációs jelentéseknek és legfőképpen ezzel az MNB megnehezíti az esetleges feszültségek korrekcióját. Véleményem szerint az MNB-ben működik ma a legjobb magyarországi államháztartás-elemző részleg. Ha valaki tudni akarja, hogy milyen az áht helyzete Magyarországon, csak fel lapoznia az MNB jelentéseit. Az előrejelzések publikálása azonban kérdéses, mert kedvezőtlen piaci reakciókat indukálhat. Nagyon fontos elemei lehetnének a jegybank és a PM közötti háttéregyeztetések, a fiskális politikát önmérsékletre szoríthatnák. Ráadásul ha a piac is látja, hogy a két fél leül egymással és azután valami történik, annak nagyobb a hitelessége is.
A keddi meghallgatáson elhangzott egy nem nekem szóló kérdés, miszerint hogyan segítheti a monetáris politika a fiskális politika hitelességének a megerősítését. Véleményem szerint a fiskális politika hitelességét elsősorban a fiskális politika teremtheti meg. Meggyőző lehet ha a kormányzat a most már rendszeresen készülő konvergenciaprogram kiegészítéseként középtávú fiskális politikai alapelveket és szabályokat is meghirdet. Ezen túl pedig nagy segítséget adna az MNB is azzal, ha nem hangzanának el olyan sokszor a költségvetésről és az államadósságról megalapozatlan, hitelességromboló megállapítások, amelyek nem méltók a jegybankhoz. Előfordul, hogy az MNB a magyar gazdaság érdekei ellen beszél például az államháztartási hiány számításával kapcsolatban. Ezzel szemben például a lengyel jegybank a kormánnyal gyakori konfliktusaik ellenére együtt küzd azért, hogy a nyugdíjreform miatti kiesést vegyék figyelembe a maastrichti deficitszámításnál.
Ön szerint mennyire mozog majd együtt a tanácsban kinevezése után a négy új tag? Lesz-e a koalícióképződés?
Egyelőre nem tudom megítélni jelölttársaim monetáris politikai elképzeléseit. A jelöltek közül Bihari Pétert elemzőként ismerem, róla el tudom képzelni, hogy hozzám hasonló rugóra jár az agya; a többiekről keveset tudok.
Fontos, hogy az MT tagjai eszközfüggetlenek (a kamatokról szavaznak), nem pedig célfüggetlenek, azaz mindannyian arra vállalunk felelősséget, hogy a kormány és az MNB által közösen meghatározott inflációs cél ez 2005. decemberében 4,0, 2006-ra pedig 3,5 százalék megvalósuljon. Innen indulva a különböző inflációs hatások megítélésében lehet eltérő véleményünk. A nemzetközi tapasztalatok szerint nemhogy probléma, hanem még növeli is a döntések hatásosságát, ha egy döntéshozó testületen belül a különböző nézetek artikulálódnak. Aztán idővel összecsiszolódhatnak a vélemények. A tagok véleménye az érvek hatására változhat egy-egy monetáris tanácsi ülésen belül is. Kétesélyes a dolog: vagy az eddiginél szorosabbak lesznek a döntések, vagy pedig egyhangúbbá válnak, mivel a tagok meggyőzik egymást. Ma még arról sem tudunk sokat, hogy mi jellemezte a monetáris tanács működését eddig, hiszen csak most kezdte meg a tanács az ülések tömörített jegyzőkönyveinek közzétételét. Ez nagyon fontos lépés volt.
A mezei tagok mennyire férnek hozzá az MNB tudásához?
Tudomásom szerint a külső tagok a felügyelő alelnökökön keresztül kérhetnek további információkat, igényelhetnek újabb elemzéseket. Az MT-nek nincs különösebb szakmai segítő apparátusa. Várhatóan számomra megfelel ez a helyzet, mivel régóta egyszemélyes üzem& vagyok.
Kinevezése után van tennivalója az összeférhetetlenség ellen?
Nincs mit felszámolnom, mivel még csak bt.-m sincs. A múlt év végén lejárt a PM-mel fix időre kötött makrogazdasági szakértői szerződésem is. A jegybanki főállás mellett pedig szabad oktatni és kutatni.
