Négypárti egyeztetés az Nemzeti Fejlesztési Tervről
A 2007–2014-es Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT2) fő pillérei a növekvő versenyképesség, igazságosság és biztonság lesznek, a terv elkészítését figyelemmel kíséri a parlament. Nézeteltérés volt az egyeztetésen abban, hogy ki kell-e jelölni a fejlesztendő iparágakat, és hogy mekkora mozgástere lesz a következő kormányoknak módosítani az idei év végéig elkészülő terven – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Kismértékű módosításokra is legkorábban csak félidőben nyílik lehetőség – mondta Baráth Etele. Dávid Ibolya szerint az NFT2 három alapfeltétele a költségvetési hiány csökkentése, a fejlesztési régiók kialakítása és az uniós pénzek jobb felhasználása lenne. Kuncze Gábor fontosnak tartja, hogy a bürokráciát ne növelje az NFT2 – ehhez valódi regionális átalakulásnak kell létrejönnie Magyarországon. A Fidesz új budapesti fejlesztési terv elkészítését vállalta, Orbán Viktor javaslatot tett egy, az uniós pénzek felhasználását évente értékelő bizottság felállítására.
Jelentősen csökkent a szén-dioxid-kibocsátás
Magyarország teljesíteni tudja az üvegházhatást okozó gázok csökkentésével kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségét – jelentette ki Persányi Miklós zöldminiszter. A vállalt 6 százalékkal szemben a bázisidőszakhoz képest 25-27 százalékkal kevesebb szén-dioxid és más, az éghajlat változásához hozzájáruló gáz kerül jelenleg a légkörbe. Kérdés csak az marad, hogy a kedvezően alakuló gázkibocsátásból az ország mennyit „tartalékoljon” a következő időszakra – amikor minden bizonnyal még szigorúbb csökkentéseket kell teljesíteni, hogy 2050-re globális szinten 50 százalékkal mérséklődjön a kibocsátás. Magyarországnak is számolnia kell az éghajlatváltozás hatásaival: a mezőgazdasági termelés összetétele, a vízgazdálkodás és az energiapolitikai környezet is megváltozik a globális felmelegedés hatására.
Az S&P szerint nem nagy a baj
A Standard and Poor’s határozottabb magyar költségvetési politikát, a MNB-től pedig az erős forintárfolyam jobb kezelését várja. Konrad Reuss, a minősítő szuverén adósságokkal foglalkozó vezérigazgatója a Dow Jones hírügynökségnek azt is mondta, hogy Magyarország fiskális gondjai nem olyan súlyosak, mint korábban voltak, a megoldásukat célzó erőfeszítések viszont 2004-ben nem voltak elég határozottak. Reuss szerint a javulás zöme kozmetikázás volt, például az áfakifizetések halasztásával volt kapcsolatos.
