Magyarország jelentős mértékű pozitív szaldóval zárta a 2004-es évet: 50 milliárd forinttal többet kaptunk az Európai Uniótól mint amennyit befizettünk, igaz, 80-90 milliárdos többletre számítottunk – tudtuk meg Baráth Etelétől, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli minisztertől.
A nemzeti fejlesztési tervnél (NFT) és az operatív programoknál a tíz újonnan csatlakozó állam közül Magyarország érte el a legjobb eredményt, bár korábban még jobb számokra számítottak a Nemzeti Fejlesztési Hivatalban (NFH). December végéig 15-16 ezer pályázat érkezett be az irányító hatóságokhoz, ebből 4500-5000 nyert támogatást, összesen 270 milliárd forint összegben, amelynek nagy része (205 milliárd forint) uniós támogatás. Így 58 milliárd forintnyi támogatásról született szerződés, de ebből csak ötmilliárdot fizettek ki január 4-ig.
A 2004-es magyar költségvetésben az operatív programok kifizetései több mint 83 milliárd forintot tettek ki, a miniszter 2004-ben 65-70 milliárd forintnyi kifizetésre számított. Ebből csak 5 milliárdot fizettek ki, a többi nagyjából 80 maradványként „tovább gördül” 2005-re. Baráth szerint az alacsony kifizetés oka az, hogy lassan indult be a pályáztatási rendszer, és hogy a szerződések általában több évre szólnak – a 2004-ben aláírt szerződések által biztosított pénzösszeget a beruházás végéig folyamatosan egyenlítik ki.
A miniszter arra számít, hogy jövőre már lendületesen működik majd a rendszer, mivel egyre jobban beletanulunk a pályázási és pályáztatási folyamatba is, illetve a beruházások megvalósításának elkezdődésével beindulnak a nagyobb arányú kifizetések is. 2005-ben összesen (a 2004-ről megmaradt 80 milliárd forinton kívül) több mint százmilliárd forintos kifizetési tétel szerepel a költségvetésben.
Bodolóczki Linda