A december 5-i kettős népszavazás egyik kérdése sem járt eredménnyel. A 37,48 százalékos részvételi arány mellett a szavazók 51,55 százaléka, ezzel az összes választó 18,7 százaléka mondott igent a kettős állampolgárságra.
Nem az állampolgárság tényével lett volna gond az „igen” győzelme esetén, hanem a társadalmi ellátórendszerrel. Mivel már csak másfél év van a ciklusból, a politikai logika miatt a Gyurcsány-kormánynak nem érdeke belekezdeni nagy költségekkel járó és sok érdekcsoportot sértő reformokba – mondta lapunknak Kiszely Zoltán politológus. A kettős állampolgárság ugyanis katalizátora lehetett volna a reformoknak. Ez a tényező nagy hatással volt a népszavazásra is. Véleménye szerint sokan opportunista módon szavaztak, úgy, hogy közben az lebegett a szemük előtt, hogy mennyi munkahely, mennyi pénz fog ez által elúszni a hazai magyarok elől. Mivel kétharmados törvényről van szó, a kettős állampolgárság kérdése várhatóan lekerül a napirendről – véli Kiszely.
A referendumon feltett kérdést két éven belül nem lehet megismételni ugyanilyen formában. A népszavazás sikertelensége nem jelenti azt, hogy ne lenne előrelépés a határon túli magyarok segítésében. Ennek eszközei a Szülőföld Alap, a gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési keretprogram, valamint a külhoni útlevél bevezetése. Előbbi kettő gazdasági támogatás, míg utóbbi a nemzeti-kulturális összetartozást erősíti. Az útlevél a Magyarországra történő belépés minden akadályát megszünteti. A kormány tervezi a letelepedési engedélyek és a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítését is, a belügyminiszter asszony már vizsgálja az ügyet – mondta lapunknak László Boglár kormányszóvivő. A kormányon belül, illetve az érintettekkel egyeztetés kezdődik a határon túli magyarok segítéséről, így valószínűleg a fent említett programok mellett más kedvezmények is lesznek – véli a kormányszóvivő.
Bodolóczki Linda