Magyarországon csaknem 3,9 millióan dolgoznak, 244 ezren munkanélküliek és a 15-74 életév közöttiek közül több mint 3,5 millióan inaktívak - derül ki a KSH második negyedévre vonatkozó gyorsjelenéséből. Sajátos, és a magyar munkapiac szempontjából problémás csoportot alkotnak az inaktív népességen belül az úgynevezett passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan dolgozni, de esélyeiket kedvezőtlennek ítélve nem keresnek munkát. Ők a KSH szerint 2004 második negyedévében 105,4 ezren voltak. Ha a munkanélküliségi rátát úgy számolják, hogy beleveszik ezt a csoportot is, akkor 8,2 százalékot kapunk, ami máris meghaladja az uniós átlagot.
Az állam a nem dolgozók, azaz a munkanélküliek vagy az inaktívak munkába állításával tudja növelni a foglalkoztatást. A kormány a jövő évtől adókedvezményeket vezet be a cél elérése érdekében. Így kiterjesztik az eddig csak a multikra érvényes létszámbővítést támogató adókedvezményt a mikrovállalkozásokra, a kis- és középvállalkozásokra is. Ez utóbbi intézkedés az inaktívak munkába állását is serkentheti.
Az állami támogatás azonban a legkevésbé hatékony módja a foglalkoztatás ösztönzésnek, hatalmas bevételkiesést vagy kiadásnövekedést idézhet ugyanis elő. Lapunk számításai szerint, ha például az FMM a fenti kedvezmények segítségével szeretne 1 százalékos foglalkoztatásbővítést elérni - a jelenlegi tb-járulékkal (29 százalék), a minimálbérrel (53 ezer forint) és a kötelező 9 hónapos alkalmazással számolva -, akkor több mint 5,3 milliárdos adóbevételtől esne el a költségvetés. Ráadásul semmi biztosíték nem lenne arra, hogy a 9 hónap letelte után tovább foglalkoztatná az adott vállalat a dolgozót - aki után akkor már nem jár kedvezmény.
A magyar munkapiac így a mintegy százezer passzív munkanélküli távolmaradásával sincs a legjobb állapotban. Nincsenek ma különösen preferált szektorok a magyarországi munkapiacon, sehol sem könnyű elhelyezkedni, a munkakeresés átlagosan 6-7 hónapig tart - mondta lapunknak Juhos Andrea, a DBM Hungary személyzeti tanácsadó cég ügyvezetője. Még nehezebbé teszik a helyzetet a mostanában feltűnően nagy méreteket öltő elbocsátások. A legkomolyabb létszámleépítés az állami szférában várható: itt pár tízezer dolgozót építenek majd le. Néhány napja a Matáv-csoport 3750 dolgozójának elbocsátását jelentette be -, ebből 1000-1500 jelenhet majd meg a magyar munkapiacon. A Pick Rt. novembertől kezdődően 450 dolgozójától válik meg, a MÁV 2007-ig 10 ezer dolgozó elbocsátását tervezi és hátra vannak még más nagyvállalatok is, többek közt a Magyar Posta, az OTP.
Bodolóczki Linda