Egyetlen nap leforgása alatt 30–40 milliárd forinttal emelkedett az államháztartás idei pénzforgalmi hiányára vonatkozó PM-prognózis. Így az önkormányzatokkal együtt a pénzforgalmi hiány 2004-ben elérheti a GDP 6,7 százalékát, holott Draskovics Tibor szerdán még a legrosszabb esetben is csupán 6,5 százalékos hiányt várt. Ráadásul 115 milliárddal, 20 540 milliárd forintra emelték az idei nominális GDP-prognózist. A piac főként a bevételi oldalon lát komoly bizonytalanságot. Áfából havi átlagban kevesebb mint 127 milliárd érkezik be szeptember végéig a büdzsébe; ahhoz, hogy teljesüljön az éves terv, az utolsó negyedévben már több mint 184 milliárdnak kellene havonta átlagban befolynia. Az szja-nál a két periódus közti különbség havi 23 milliárd forint.
Vélhetőleg nem az új áfaszabályozásban rejlő kiskapukon akadt fenn idén a hiányzó 40 milliárd forintos áfabevétel, sokkal inkább tervezési/becslési hibáról van szó – vélik a NAPI Gazdaság által megkérdezett szakértők. Az uniós rendszerből adódó csalási lehetőségek, valamint a harmadik országokból származó csempészáruk forgalma ugyanis kissé csökkentheti az áfabevételeket, ám korántsem olyan mértékben, mint amelyről a kormányzat beszámolt.
A piaci elemzők várakozásai szerint az MNB hétfőn nem változtat a 11 százalékos alapkamaton. A többség szerint az erős magyar fizetőeszköz mögött a magas kamat, valamint regionális hatások állnak. Véleményük szerint változtatás nélkül a konvergenciaprogram nem valósul meg. Csak a hiány lefaragását célzó lépések nem elegendőek az EMU-kritériumok eléréséhez, strukturális reformokra lenne szükség.
