Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A nyár elején milyen idegenforgalmi szezonra számítanak?
- Ez az év jobbnak ígérkezik a tavalyinál. Az előző évek folyamatos csökkenése ellenére még mindig Németország vezet a küldő országok rangsorában, tavaly 3,5 millió turista érkezett onnan. A jelek szerint a lefelé tartó trendet sikerül megállítani. Igen jelentős növekedés látszik Nagy-Britanniából, onnan a beutazó forgalom 40 százalékos növekedésére számítanak a vendéglátóiparban dolgozók.
- A Magyar Turizmus Rt. idén a tervezettnél kevesebbet fordíthat a turisták megnyerésére. Milyen eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy mégis teljesítse e feladatát?
- Egy nagyon jó bázishoz képest csökkent az rt. költségvetése, hiszen 2003-ban minden korábbinál többet költhetett marketingre és promócióra. A társaság most új technikákat alkalmaz, vagyis nem általános, mindenkinek szóló reklámokkal hívja fel a figyelmet Magyarországra, hanem célzott akciókat folytat.
- Magyarország már csaknem két hónapja az Európai Unió tagja. A gyakorlatban kiderült-e bármiféle törvényi, szabályozási hiányosság, illetve elmaradás?
- A gazdasági tárca szabályozási felelősségi körébe tartozó területeken nem merült fel olyan kérdés, amellyel kapcsolatban nekünk szabályozási mulasztásunk vagy valamilyen harmonizációs jogalkotási feladatunk lenne. Ez annak is köszönhető, hogy az év elején rendkívül intenzív jogalkotási periódust éltünk át.
- A csatlakozó országok közül elsőként Magyarország indította el a Gazdaság Versenyképességi Operatív Programot (GVOP), és már az első nyertesek is megvannak. Okozott-e valamiféle meglepetést a pályázat?
- Körülbelül 3600 vállalkozás pályázott a GVOP keretében elnyerhető támogatásokra. Az eddigi lendület alapján kijelenthető: alaptalannak bizonyultak azok az aggályok, hogy Magyarország az EU nettó befizetőjévé válik. Most körülbelül 60-80 milliárd forintos pozitív szaldóra számítunk 2004-ben.
- A KSH minden várakozást felülmúló adatokat hozott nyilvánosságra az első negyedévi gazdasági növekedésre vonatkozóan. Önt is meglepték a számok?
- Én egy-két hónappal ezelőtt sem értettem azokat az elemzői véleményeket, amelyek legfeljebb 3-3,5 százalékos növekedést vártak az első negyedévre, hiszen minden jel azt támasztotta alá - az exportra, a termelékenység változására, a foglalkoztatásra vonatkozó adatok -, hogy a növekedés dinamikája nem eshet vissza, javulnia kell. Ilyen értelemben nem okozott számomra nagy meglepetést a 4,2 százalékos bővülés, bár én csak 3,9-4,0 százalék körüli értéket vártam. Szerencsés, hogy nem a lakossági fogyasztás bővülése hozta meg a növekedést, hanem a beruházásoké és az exporté.
- Látható-e már, hogy a gazdaság élénkülése meghozza az újabb befektetői kedvet?
- Az előbbiek azt is jelentik, hogy a befektetések nemcsak magyar tőkéből gyarapodnak, hanem növekszik az ország tőkevonzó képessége is. Magyarországon csak idén januártól számítják be az újrabefektetett tőkejövedelmet a külföldi működőtőke-bevonásnál. Ha a korábbi évek adatait ezzel kiegészítve vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy tavaly 3,5 milliárd eurós működőtőke-bevonás történt, idén az első negyedévben pedig már az egymilliárd dollárt közelíti a tőkekihelyezés és tőkebevonás nettó egyenlege.
- Korábban arra számítottak, hogy az ország uniós csatlakozásával élénkül a tagországok kis- és középvállalkozásai (kkv) körében a magyarországi befektetési kedv. Ez érezhető már?
- Mivel a világ legnagyobb vállalatainak jelentős része valamilyen formában már jelen van Magyarországon, nem elsősorban ezek befektetései növekednek, hanem a közepes vállalkozásokéi. Ez olyan országokból várható, ahol nagyon erős a kkv-szektor. Erre jó példa Olaszország, ahonnan a közepes méretű vállalkozások nagyon szívesen helyeznek ki tőkét Magyarországra is. A várakozásokkal szemben nem tört meg a nagyvállalkozások befektetési kedve sem. Emellett a már itt lévő vállalatok új és jelentős mértékű beruházásokra szánják el magukat. A multinacionális cégek beszállítói szintén jelentős befektetéseket hoznak ide. Egy német gazdaságkutató cég felmérése szerint Magyarország a 25 uniós tagország közül a legelsők között található azon a listán, hogy az exportban milyen részarányt képviselnek a legfejlettebb technológiák.
- A befektetések szempontjából kiemelkedő szerepet játszik az ITD Hungary, amelynek jövője kapcsán némi polémia alakult ki a külügyi és gazdasági tárca között. Véget értek ezek a viták?
- Igen, a kormány azzal ért egyet, hogy továbbra is egy szervezet keretében történjen a kereskedelemfejlesztés és a befektetésösztönzés, mert ennek olyan járulékos előnyei lehetnek, amelyeket érdemes kihasználni. Ugyanakkor megpróbáljuk hatékonyabbá tenni az irányítási struktúrát, anélkül, hogy a tulajdonosi körben változás lenne, így továbbra is 50-50 százalékban a külügyi és a gazdasági tárca gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A közvetlen számonkérés és az operatív irányítás a GKM-en keresztül zajlik, illetve e tárca költségvetésében tervezzük be az ITD Hungary rendelkezésére bocsátott kormányzati forrásokat.
- Mikor lesz új vezetője az ITDH-nak?
- Már e hónap végére meglehet.
