Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió kohéziós politikájáról tartott brüsszeli fórumon a legtöbb felszólaló az EU szolidaritáson nyugvó támogatási irányelveinek fenntartását hangsúlyozta. A magyar miniszterelnök szerint túl sok a kiszámíthatatlan tényező, ezért a kohéziós politika 2009-es felülvizsgálatát javasolja. A kormányfő felvetése még biztosan sok vita tárgya lesz, Medgyessy ugyanis azt javasolta, hogy a 2007 és 2013 közötti évekre szóló irányelveket vizsgálják felül 2009-ben. Szerinte olyan sok tényező befolyásolja majd a kohéziós politikát, hogy ezeknek a hatását lehetetlen most előre látni. Például addig lesz egy újabb bővítési forduló, néhány ország már képes lesz a közös pénz, az euró bevezetésére, és addig kétszer is kicserélődik az Európai Bizottság. Mindazonáltal Medgyessy javaslata veszélyes is, ugyanis akár visszafelé is elsülhet. A most csatlakozott országokra nagy nyomás nehezedik majd, különösen az euró bevezetése fényében, hogy csökkentsék költségvetési hiányukat. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy nem marad elég pénz a brüsszeli támogatások társfinanszírozására, vagyis a felülvizsgálattal akár még csökkenthetnek is a 2013-ig a rendelkezésre álló pénzek.
A gazdag és szegény tagállamok közötti szolidaritás eszközének reformját senki sem kérdőjelezi meg, de a pénzek elosztásáról megoszlanak a vélemények. Az EU brüsszeli bizottsága a 2007-től érvényes új alapelvekben a források (a hét évben összesen 336 milliárd euró) az újak és a régiek közötti majdnem egyenlő arányú elosztását javasolja, amikor az újaknak 52 , a régieknek 48 százalékot juttatna. A költségvetés nettó befizetői azonban erősen lefaragnának egyrészt magából a büdzséből is, másrészt a jelenlegi tagoknak szóló támogatásokból is. Karl Diller német pénzügyi államtitkár ez utóbbit radikálisan kurtítaná és csak azoknak a régióknak dobna mentőkötelet, amelyek éppen a bővítés következményeként tartósan mostohább sorsra jutnának. Ugyanakkor cáfolta, hogy a hatok minapi álláspontja – miszerint az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) csupán 1 százalékát fizessék be a közös kasszába – a költségvetés befagyasztását jelentené. Szerinte a gazdaság növekedése következtében a jelenlegi évi százmilliárdos büdzsé 2013-ra elérné a 150 milliárdot.
