Az uniós tagsággal egy időben megszűnt Csehország Szlovákiában betöltött privilegizált gazdasági helyzete. A kialakuló vámunióban a magyar termékek a csehekkel egyenrangú elbírálásban részesülnek, a két ország közti korábbi 4 milliárd dollár értékű forgalom védelme megszűnt. Így a magyar és a szlovák kis- és középvállalatok (kkv) bátran kihasználhatják a földrajzi közelség adta előnyöket, komoly gazdasági előnyre téve ezzel szert - véli Varga.
Tavaly összesen mintegy 40 százalékkal bővült Magyarország Szlovákiába irányuló exportjának volumene, s a forgalom értéke meghaladta a másfél milliárd dollárt. Ezzel mintegy 60 százalékkal csökkent a szlovák aktívum, vagyis javult a két ország közti kereskedelmi mérleg egyensúlya. A Szlovákiával valamilyen gazdasági kapcsolatba került magyar kkv-k száma tavaly elérte a 7 ezret, s valószínű, hogy a vámunió okozta előnyöket kihasználva mind több társaság létesít kapcsolatot északi szomszédunknál. Magyarország jelenleg a 4-5. legnagyobb tőkeexportáló Szlovákiába.
A következő években a szlovák piac felértékelődésével kell számolni, mert a kkv-knak Szlovákia volumen, kockázat, költség, valamint áruszerkezet szempontjából az egyik legmegfelelőbb országnak tekinthető. Megszűnnek, illetve egyszerűsödnek az áruforgalmat érintő certifikációs és bevizsgálási procedúrák. A cégbejegyzés időtartama a korábbi több hónapos procedúra helyett 5 napra csökkent. De nem szabad elfeledkezni a EU regionális együttműködést elősegítő ösztönzőiről sem - tette hozzá Varga.
Ezek a turisztika, a közlekedés, a környezetvédelem, valamint a szolgáltatások területén mozdíthatják majd elő a kétoldalú kapcsolatokat. A szlovák gazdasági növekedés miatt jelentősen megnő majd az igény a magyar termékek iránt, ami szintén a kkv-szektorban kínál jelentős előrelépésti lehetőséget.
