– Mintegy tizenhárom éve nyújt információkat Magyarországon a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. Euro Info Központja (Euro Info Centre – EIC) az Európai Unióról. Mi lesz más a belépés után?
– A csatlakozás nem jelent változást jogi státusunkban és alapszolgáltatásainkban. A magyar EIC egyike a kilenc magyarországi és 255 európai irodának. Hét munkatárssal partnerkeresési, üzleti és jogi tanácsokkal látjuk el az érdeklődőket. Május elseje után továbbra is megjelenik a központ igen népszerű CE-füzetek sorozata, az idén négy további füzet kiadását tervezzük. Európa Üzleti Klub néven új rendezvénysorozatot indítottunk útjára: egy-egy speciális téma köré szerveződő, interaktív, gyakorlati fórumok keretében igyekszünk a vállalkozóknak az európai belső piacon való tevékenységet megkönnyítő ismereteket adni. Az Európa Üzleti Klub keretében eddig két nemzetközi üzletember-találkozóra felkészítő rendezvényt szerveztünk. A további nyolc összejövetelen például az áfaszabályozás, a közbeszerzés, a pályázati projektmenedzsment, a szabadalmi jog és euromarketing témakörében hívunk meg szakértőket. Tovább folytatódik felkészítő szemináriumsorozatunk is, immár „Integráció és versenyképesség” címmel május elseje után az idén hét alkalommal rendezünk felkészítéseket.
– Melyek a legnépszerűbbek a vállalkozásokat érintő uniós témák közül?
– Az EU-tagországokkal való áruforgalom témakörében kapjuk a legtöbb megkeresést, s az ezzel a témakörrel kapcsolatos rendezvényeink is teltházasak. Ilyen kérdések például az áfaszabályozás, a statisztikai jelentési kötelezettségek, a vámszabályok változása. Emellett kiemelkedően sok kérdés érkezik az európai uniós pályázati és finanszírozási forrásokra vonatkozóan és folyamatosan nyújtunk tanácsadást környezetvédelmi témakörben is.
– Milyen változások várhatók rövid távon?
– Sokkal több és minőségileg különböző feladatunk lesz, s megváltozik a szlogenünk is. Májustól ugyanis a „Kis- és közepes vállalatok versenyképességének szolgálata” lesz az EIC szlogenje. 2005-től csatlakozunk az EIC-hálózat Interactive Policy Making elnevezésű szolgáltatásához, amelynek keretében az áruk szabad áramlását, mint a négy szabadság európai elvének egyikét ért sérelmeket gyűjtjük össze az ügyfelek visszajelzései alapján egy adatbázisba és helyezzük le jogorvoslás céljából az Európai Bizottság (EB) asztalára.
Az EU-tagállamokban működő EIC-k tapasztalata szerint ezek az információk körülbelük két év alatt épülnek be az intézmények jogalkotásába. Megnyílt a magyar vállalkozások előtt az úgynevezett piacra jutási adatbázis (Market Acces Database) is, amelyben az unión kívüli országok kereskedelemkorlátozó intézkedéseit próbálja a EB kezelni (NAPI Gazdaság, 2004. március 4., 6. oldal). Erről márciusban szerveztünk egy bemutató konferenciát, de a nagy számú érdeklődő miatt a bemutatót május 10-én megismételjük.
