A 2004-es költségvetés teljesülése és a jövő évi büdzsé sarokszámai ismeretében lehet csak dönteni az ERM II-csatlakozásról, erre várhatóan 2005 előtt nem kerülhet sor – jelentette ki Járai Zsigmond jegybankelnök a Kopint-Datorg Rt. 40. évfordulóját ünneplő konferencián. Véleménye szerint a céldátum kitűzése elvileg helyes lépés, de az ismételt módosítás bizalomvesztéshez vezet. Az euró bevezetését megelőző stabilizáció nem követel áldozatot, mivel azt az államháztartási hiány növekedésekor már meghoztuk. A jegybank célja az árstabilitás biztosítása, ez 3,5 százalékot nem meghaladó infláció jelent. Az euróövezethez való csatlakozás stabilitást, a tranzakciós költségek csökkenését és a reálkamat esését eredményezi, miközben megszűnik az önálló árfolyam-politika, ám a magyar monetáris politika szűk mozgásterének köszönhetően ez nem igazi hátrány – mondta Járai.
A kisebb állam, nagyobb gazdasági növekedést engedélyez, ezért szükség van az államháztartás centralizációjára, s a kiadásokat a GDP 44 százaléka, a deficitet 3 százalék alá kell csökkenteni – mondta Kovács Álmos, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára. Kovács szerint Magyarország adósságállománya azért nagyobb a régió országaiban tapasztalhatónál, mert 1990-ben 20 milliárd dollár adóssággal indult.
A magyar gazdaság növekedési ciklusai 2-3 százalékponttal az EU-szint fölött mozogva követik az uniós gazdaság trendvonalát – mondta Gaál Gyula, a gazdasági tárca politikai államtitkára. Nem mindegy azonban az eltérés mértéke, hiszen három százalékpontos különbség esetén a magyar gazdaság 22, míg két százalékpontos eltérés esetén 33 év alatt zárkózik fel az uniós átlaghoz. A versenyképesség növeléséhez szükség van az adók csökkentésére, különösen az iparűzési adó „zavarja a képet”. Miközben ugyanis a kontinentális Európában a magyarországi a legalacsonyabb társasági adókulcs, az iparűzési adóval magyar kormány megadóztatja a hozzáadott értéket – mondta Gaál.
Andacs Botond