Több közhelyet is megcáfol a Tárki egy év kihagyással idén ismét megjelent, tíz éve a társadalom helyzetét évente vizsgáló jelentése. A Stabilizálódó társadalom címmel megjelent elemzés szerint továbbra is szükség van a diplomások képzésére, mert nincs túlkínálat piacukon, hanem csupán a diplomások iránti kereslet kezd felzárkózni a kínálathoz. A tavaly év végén végzett felmérés szerint jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek: míg a háztartások egy főre eső jövedelme 2000-ben 7,5 szeres, addig 2003-ban 8,4 szeres különbséget mutat a legnagyobb és a legkisebb jövedelműek között. A változást a kutatók részben a felvételi módszertan változásával magyarázzák. A háztartások átlagos egy főre jutó jövedeleme 647 ezer forint, ami 38 százalékkal haladta meg a 2001-es adatokat, vagyis figyelembe véve a hivatalos fogyasztói árindexet, 24 százalékos reáljövedelem-növekedést jelent. E növekedés azonban csak látszólagos: a többgyermekes családok esetében nem beszélhetünk a reáljövedelem emelkedéséről.
A magyar háztartások havonta átlagosan 100 ezer forint értékben fogyasztanak, egy főre vetítve pedig átlagosan 45 ezer forintot fogyaszt a társadalom. A fogyasztást a háztartásfő kora, iskolázottsági szintje és aktivitása befolyásolja. A legtöbbet a vállalkozók családja költ: havonta, fejenként 74 ezer forintot, míg a nyugdíjasok ennek kétharmadát fogyasztják havonta. Legtöbbet élelmiszerre (37 százalék), lakásfenntartásra (16 százalék), élvezeti cikkekre (4,9 százalék). A lakosság 60 százaléka véli úgy, hogy az ország lakosainak anyagi helyzete romlott, 48 százalék szerint saját anyagi helyzete romlott, 40 százalék szerint a közeljövőben romlik, míg 41 százalék elégedett élete eddigi alakulásával.
Andacs Botond