Május elsejétől csak Nagy-Britanniában és Írországban vállalhatnak, külön munkavállalási engedély nélkül munkát az új tagországok állampolgárai – mondta Gottfried Péter, a külügyi tárca külgazdasági államtitkára. De várhatóan e két államban is alkalmaznak olyan megoldásokat, amelyek megakadályozzák, hogy az újonnan csatlakozó országokból érkezők visszaélhessenek a helyi szociális rendszerrel. Magyarország szerint ez az intézkedés csak akkor fogadható el, ha megszorításokat az újak mellett a régi tagállamokra is kiterjesztik. Budapest azt szeretné elérni, hogy a tagországok tegyenek különbséget a csatlakozók között, így Magyarország esetében, ahol nagyon alacsony a lakosság mobilitási hajlandósága, alkalmazzanak kevésbé szigorú megszorításokat.
Jelenleg mintegy 44 ezer magyar vállal munkát az unióban, ezek több mint fele a két nagy befogadó országban, Ausztriában és Németországban. A két országgal jelenleg is folynak tárgyalások az érvényes munkavállalói kvóták kibővítéséről. Dánia és Svédország sem alkalmaz korlátozásokat, de a munkaszerződéseknél ellenőrzi, hogy az új tagállamok saját állampolgáraikkal azonos bérrel vállaljanak munkát. Hasonlóképpen döntött Hollandia is, egy további szigorítással: csak az olyan állásoknál teszi lehetővé az új országokból érkezők munkavállalását, amire nincs holland jelentkező. Gottfried szerint a holland álláspont okozta a legnagyobb csalódást.
Még nem ismeretes Olaszország, Portugália és Luxemburg álláspontja, míg a többi ország vélhetően egyéni elbírálást alkalmaz. Az álláspontok mielőbbi ismerete azért fontos, mert így a viszonosság elve alapján Magyarország hasonló lépésekre szánhatja el magát.
KERET
A tagországok nem közösségi szinten döntenek a helyi munkaerőpiac megnyitásáról, de a májustól érvényes szabályozás nem jelenthet visszalépést. A korlátozást legfeljebb 7 (2+3+2) évig tarthatják fenn, kezdetben saját hatáskörben, majd az utolsó két év során nagyon nyomós indokkal, az Európai Bizottság jóváhagyásával.
