A konferencia központi témája a Magyarország és Csehország közötti tőke- és kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználása volt. Gazdasági értelemben a két ország - a cseh-szlovák vámunió miatt - szomszéd, amihez a történelmi gyökerek mellett a közös CEFTA-tagság is társul - mondta nyitó beszédében Major István, a külügyi tárca helyettes államtitkára. A CEFTA jó, jól kihasznált kezdeményezés, de az áruforgalom liberalizációja mellett a tőkemozgás liberalizálása felé is lépéseket kellett volna tenni - tette hozzá Major.
Lednitzky Péter, az ITDH vezérigazgatója beszédében a régió országaiban érvényesülő sajátos, a versengő és kooperatív magatartás elemeit ötvöző helyzetre hívta fel a figyelmet. Szerinte az uniós csatlakozás után a versengve kooperálás és a kooperálva versengés gyakorlatának kell érvényesülnie a régió országai között. Magyarország és Csehország között évente 2 milliárd dollár a külkereskedelmi forgalom, de ennek mintegy 70 százalékát az ide települt multinacionális cégek valósítják meg. A forgalom maradék harminc százalékát a helyi kis- és közepes vállalkozói (kkv) szektor adja. Ezért az ITDH célja a helyi vállalkozások külkereskedelmi arányának növelése. A régióban itt a legnagyobb az autóipari koncentráció, ami lehetőséget biztosít a helyi kkv-k számára. Lednitzky elmondta: Oroszország után Magyarország a régió legnagyobb tőkeexportőre, így mintegy 100-105 millió dollár értékű működőtőkét fektetett be Csehországban, míg ez fordítva csak 50-55 millió dollárt tesz ki. A két ország közti tőkeexport tehát már megindult, a tendencia jó, de még sok a kihasználatlan lehetőség. Az uniós csatlakozás után tovább kell fokozni a régió országai közti együttműködést, aminek szép példája a visegrádi négyek turisztikai kooperációja - tette hozzá Lednitzky.
Václáv Petricek, a cseh ipari és kereskedelmi tárca helyettes vezetője Lednitzkyhez hasonlóan a konkurálva versengés, versengve kooperálás modelljére hívta fel a figyelmet. Ezt szerinte ad hoc koalíciók formájában kell megvalósítani. Az alkalmi szövetségek átszövik majd a régiót, például az Ausztria, Csehország és Németország alkotta koalíció közösen lép fel a kkv-szektor uniós támogatása mellett; Petricek felkérte Magyarországot a koalícióban való részvételre. Az ország kilátásairól szólva Petricek elmondta: a belföldi kereslet folyamatos emelkedése mellett jövőre a GDP 3,4 százalékos növekedésére számítanak. A beruházások élénkítése érdekében egyszerűsítik a cégbírósági bejegyzést, s a külképviseletek munkájának összehangolásával az üzletemberek vízumhoz jutását is megkönnyítik. A kisebb vállalkozások számára is elérhetővé tették a beruházási adókedvezmények rendszerét: a korábbi 350 millióról 200 millió koronára csökkentették a beruházási adókedvezményhez szükséges befektetési összeg határát, amit tovább mérsékelnek azok számára, akik a munkanélküliség által fokozottan sújtott területre ruháznak be.
Radomil Novak, a CzechInvest vezérigazgató-helyettese a szervezetben bekövetkező változásokat és a CzechInvest beruházásösztönző tevékenységét ismertette. A jövőre létrejövő, két másik ügynökséget külön divízióként - kkv-támogatás és -fejlesztés, iparfejlesztés - magába olvasztó szuperszervezet víziója, hogy a külföldi beruházás vonzása mellett fejlesztésre is ösztönözze a betelepült vállalatokat. Az egyablakos rendszert működtető szervezet 8 külföldi és tucatnyi hazai irodája segítségével a magas hozzáadott értékkel dolgozó társaságok beruházását igyekszik elősegíteni. A CzechInvest segítségével idén 7,8 milliárd dollár értékben 159 társaság ruházott be az országba, miközben 59 társasággal jelenleg is folynak a tárgyalások. Novak elmondta: a CzechInvest terve a szolgáltató szektor alacsony, jelenleg mintegy 50 százalékos GDP-arányának növelése.
