Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn döntött arról, hogy négy baloldali politikai szervezet aláírásgyűjtésbe kezdhet a kórháztörvény megsemmisítéséről szóló népszavazásért. A négy szervezet az egészségügyi intézmények privatizációját szeretné megakadályozni a parlamentre nézve kötelező érvényű népszavazással. A kérdés, amiről a népszavazás döntene, így szólna: „Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?"
Nem lehet befektetőkkel érdemben tárgyalni addig, amíg nem tisztázott a jogszabályi környezet, a fekvőbeteg-intézmények privatizációját szabályozó kórháztörvény ügye - tudtuk meg az ITD Hungary munkatársától. Tóth Judit, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium kommunikációs vezetője elmondta lapunknak, hogy a tervek szerint a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi befektetéseit segítő ITD támogatásával szervezik majd az egészségügyi privatizációt, egyelőre azonban nem tudnak konkrét lépéseket tenni. Érdeklődők vannak, a megkeresések azonban nem futnak össze egy helyen, mert van olyan befektető, aki a kórházat, és van, aki a tulajdonos helyi önkormányzatot keresi meg, míg mások a minisztériumhoz fordulnak. Így aztán nem lehet pontosan tudni, valójában mennyire intenzív az egészségügyi intézmények iránti privatizációs igény.
Tóth Judit szerint alapvető félreértés, hogy a törvény lehetővé tenné az egészségügy kiárusítását. Éppen ellenkezőleg, a törvény számos olyan területen szabályozza és szigorítja a magánkézbe kerülés menetét, ahol a törvény megszületése előtt spontán magánosítás folyt - állítja a szóvivő. Lehetővé teszi ugyan, hogy a már gazdasági társasággá alakult egészségügyi intézményekben tőkeemeléssel tulajdont szerezzenek piaci cégek is, de ezt a tulajdonrészt 49 százalékban maximálja. Ugyanakkor a közreműködői szerződések intézménye továbbra is lehetővé teszi, hogy cégek csak a jól jövedelmező ágazatok, szakmák működtetésében vállaljanak szerepet, jóllehet szabályozottabb formában, mint a törvény életbelépése előtt.
A Gazdaságkutató Intézetnek (GKI) mintegy 500 egészségügyi szolgáltató vállalkozás körében végzett, a privatizációval kapcsolatos elképzeléseikre, terveikre vonatkozó reprezentatív felmérése szerint a vállalkozások 68 százaléka úgy ítélte meg, hogy nem érinti a járóbeteg-szakellátás és a kórházak esetleges privatizációja. Több mint egyötödük tart attól, hogy romlanak az üzleti lehetőségei, 11 százalékuk viszont javulást vár a magánosítástól. A vállalkozások 4 százaléka tervezi, hogy akár önállóan is tulajdont szerez járó- vagy fekvőbeteg- szakellátó intézményben, 7 százalékuk pedig más cégekkel összefogva készül erre. Összesen 55 cég jelezte, hogy részt kíván venni a privatizációban, több mint felük a járóbeteg-, 18 százalékuk pedig a fekvőbeteg-ellátásban tevékenykedne. A kórháztörvény új formát vezet be a kórházak alvállalkozóira vonatkozóan is: új alvállalkozói szerződést már nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, hanem a kórházzal kell kötni. A válaszadók 71 százalékát ez egyáltalán nem érinti, 14 százalékuk azt várja, hogy megkönnyíti, körülbelül ugyanennyien azt, hogy megnehezíti alvállalkozási tevékenységüket az új forma bevezetése.
Kollányi Katalin Zsófia