A legtöbb területen alultervezett az egészségügy 2004-es költségvetése – véli az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A számvevőszék – bár szakmailag nem kívánja megítélni a tervezetet – problémásnak tartja, hogy a kidolgozás során több pénzügyi tervezési szempontot (az áfateher növekedése, infláció) is figyelmen kívül hagytak. Bár a zökkenőmentes betegellátás és a sorozatos társadalmi konfliktusok elkerülése érdekében nagyon fontos volna az egészségügyi kassza megalapozott, stabil elveken nyugvó tervezése, az évek óta mégsem valósul meg. A számítások megbízhatatlanságát jelzik az Egészségbiztosítási Alap 2003-as kiadásai is: az év első kétharmadában a teljes éves keret több, mint hetven százalékát használták fel az arányosan jutó 66,6 százalék helyett. Az ÁSZ szerint a három zárt kasszánál (gyógyító-megelőző, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-kassza) a törvényjavaslatba bekerült összegek jelentősen alatta maradnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által javasoltnak.
A gyógyító-megelőző ellátás idei előirányzata mintegy 615 milliárd forint volt, ami már az év elején kevésnek bizonyult. Ennek oka a kassza alultervezettsége, valamint a járó- és a fekvőbeteg-ellátásban bekövetkezett teljesítménynövekedés volt. A forráshiányt átmeneti intézkedésekkel, a kasszák közötti átcsoportosításokkal igyekeztek kezelni. A 2004-es előirányzat meghatározásakor az ÁSZ szerint egyértelműen csak az égető hiányosságok pótlása folyt: az új keletű jogszabályi kötelezettségek megvalósíthatóságát, illetve a fekvőbeteg-ellátásban a gyógyszerkiadások áfanövekményének forrásszükségletét vették figyelembe. Az előirányzat bérfejlesztésre, a dologi kiadások növelésére és a vesebetegek dializálásához használt speciális készítményre nem tartalmaz forrást. Az előirányzat tervezete feszítettnek minősíthető, ezért félő, hogy egyes ágazati szempontból fontos programok ismét halasztódnak – véli a számvevőszék.
Hasonlóképp problémás a gyógyszerek helyzete. A következő évre a kormány által támogatott előirányzat kevesebb, mint 240 milliárd forint, szemben az OEP 257,4 milliárdos javaslatával és az idei 241 milliárdos kiadással. Ezen keret betartása az OEP szerint csak a lakossági terhek jelentős (20–30 százalékos) növelése mellett képzelhető el – írja az ÁSZ.
Kollányi Katalin Zsófia