Évente hozzávetőleg 300 kártérítési per indul az egészségügyben, és az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint jelenleg összesen 1,1 milliárd forintot követelnek kártérítésként a kórházaktól a betegek, ami egy átlagos kórház évi költségvetésének felel meg. A műhibaperek során megítélt összegek folyamatosan emelkednek, a nyilvánosságra hozott legmagasabb tétel eddig 55 millió forint volt, de folyik per 80 millió forintos kártérítésért is - derül ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) jelentéséből.
Jogászok véleménye szerint az 1997-es egészségügyi törvény hatályba lépése óta a perek kétharmadát a betegek nyerik.
A MOK beszámolója szerint több ponton is problematikus az egészségügyi törvény megfogalmazása. Kimondja például, hogy a betegeket az elvárható legnagyobb gondossággal kell ellátni, a MOK azonban úgy véli: a legnagyobb gondosság elve az egészségügy jelenlegi finanszírozása, a költséghatékonyság egyre kényszerítőbb erejű követelménye mellett nem tartható be. Ennek értelmében ugyanis az orvosnak minden diagnosztikus és terápiás eszközt be kellene vetni a betege érdekében, függetlenül az anyagi konzekvenciáktól. A törvény hibájaként rója fel a dokumentum azt is, hogy nem fogalmaz egyértelműen az orvos tájékoztatási kötelezettségét illetően. Elvben ugyanis a beteget minden lehetséges, akár elenyésző valószínűségű szövődményről is tájékoztatnia kell az orvosnak, ellenkező esetben - ha a szövődmény esetleg fellép - perelhető. Ezzel magyarázható, hogy a vesztes perek mintegy 70 százalékában a nem kielégítő tájékoztatás a pervesztés oka.
A perek szaporodásának oka az is, hogy egyre nagyobb kártérítési összegeket ítélnek meg a bíróságok, illetve hogy egyre több ügyvéd szakosodik orvosi műhibaperekre. A kártérítési perek elszaporodásának természetesen számos kedvezőtlen következménye van. Egy nagyobb kártérítési tétel egy kisebb kórházat akár tönkre is tehet, és a defenzív szemlélet elterjedése az orvosok körében növeli a kiadásokat - az orvosilag indokolatlan, széles körű kivizsgálások, nagy értékű diagnosztikai eljárások alkalmazása aránytalanul nagy költségnövekedést okoz. A médiavisszhangnak köszönhetően romlik az orvosok társadalmi megítélése, csökken a szakma népszerűsége, apad az utánpótlás. Az intézmények egyre inkább kerülik a komplikált esetek vállalását, ami a progresszivitást, a betegeknek az ellátórendszer minél alacsonyabb intézményi szinten való ellátását akadályozza.
Biztosítási szakértők szerint világszerte gondokkal küzd az egészségügyi felelősségbiztosítások piaca, mert globális tendencia a műhibaperek elszaporodása és a növekvő kártérítési összegek. Érzékelhető a jogászi háttér specializálódása erre a területre, illetve az, hogy nem egy esetben az ügyvédi presszionálásnak köszönhető a kártérítési összeg növekedése.
Kollányi Katalin Zsófia