Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
ä Horniák Balázs
Sok kellemetlen meglepetés érheti azt, aki nem elég körültekintően jár el lakásvásárláskor. Új ingatlannál is számtalan minőségi probléma adódhat, de a fél év alatt megvetemedő nyílászárókon és a lepotyogó csempéken kívül még rosszabb is történhet vele, ha a beruházóval kötött szerződést nem olvasta át kellő alapossággal. A még el sem indult építkezések esetében gyakran szerepel a szerződésben, hogy „az épület tervei és a lakásszám a beruházás során változhat”, vagyis az eredetileg kilátásba helyezett 4-6 lakásos társasház helyett végül könnyen egy 15 lakásos épületben találhatjuk magunkat. Ezzel ugyan nehéz bármit kezdeni (a csalódott vásárló legfeljebb továbbáll), a megállapodáshoz csatolt műszaki leírásra azonban mindenképpen érdemes időt és figyelmet fordítani. A beruházók általában szeretik a lehető legáltalánosabb leírást adni a beépítendő anyagokról, így ha nem kötjük ki, mit is szeretnénk pontosan, akkor az építőanyag-kereskedők éppen aktuális akciói döntik majd el, hogy mit épít be végül a „szaki”. A részletekre is kiterjedő megállapodás nélkül később a minőségi kifogásoknak jóval nehezebb lesz érvényt szerezni - hívták fel a figyelmet a legnagyobb civil fogyasztóvédő szervezetnél, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnél.
Az egyik leggyakoribb hiba, amit a vásárlók elkövetnek, hogy csak a saját lakásuk állapotára koncentrálnak. Megfeledkeznek arról, hogy - társasházról lévén szó - a közös területek, a folyosó, a lift vagy a teremgarázs szintén a résztulajdonukba kerül, így például a felvizesedő pincefal utólagos szigetelése is az ő pénztárcájukat terheli - mondta lapunknak Csóra Aurél és Süveges Ferenc, az egyebek közt magánszemélyeknek beruházásmenedzselést végző Cédrus Építési Iroda vezetői. Ha a beruházó elfelejti még a lakások átadása előtt beszerezni valamelyik hivatalos engedélyt, vagy például elmarad az ÁNTSZ vízmintavétele, akkor a mulasztást majd a lakóközösségnek kell pótolnia.
Minőségi kifogásainkkal egyébként - a fogyasztóvédelmi törvénynek köszönhetően - már négy éve nemcsak bírósághoz, hanem a gazdasági kamarák mellett működő békéltető testületekhez is fordulhatunk. Ezek a testületek a fogyasztói jogvitákat peren kívüli eljárás keretében, a bíróságoknál jóval gyorsabban rendezik el. Ha a bepanaszolt építtető magára nézve kötelezőként elismeri a békéltető testület döntését, úgy a határozatot is végre kell majd hajtania. Ha a beruházó nem ismeri el magára nézve kötelezőnek a döntést, akkor a testület csupán ajánlást ad ki, amelynek be nem tartása esetén nyilvánosságra hozhatja (például a médiában) az eljárás eredményét.
