Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly 421 ezer bűncselekmény vált ismertté, ez mintegy 45 ezerrel kevesebb az egy évvel ezelőtti számnál. A bűnözés tendenciája a kilencvenes években robbanásszerű emelkedést mutatott, 1999-től stagnált. A tavalyi csökkenésból ugyanakkor Polt szerint nem lehet hosszabb távra szóló következtetést levonni. A legfőbb ügyész úgy véli, hogy a csökkenésben szerepet játszott a hatékonyabb megelőzés, például az őrző-védő szervezetek létrehozása, térfigyelő rendszerek kialakítása, a hatékonyabb okmányvédelem és rendőrjárőrözés. A vagyon elleni bűncselekmények száma 43 ezerrel, az okirattal kapcsolatos eseteké pedig 4,5 ezerrel mérséklődött. Az ismertté vált bűnelkövetők száma viszont egy százalékkal, 122 ezerre nőtt.
Az összes bűneset 67 százaléka vagyon elleni volt. A gazdasági bűncselekmények száma az elmúlt három évben ismét emelkedő tendenciát mutat, a 2000-es csaknem 11 ezer 2002-re meghaladta a 14 ezret. A legtöbb eset adó- és társadalombiztosítási csalás volt. A pénzhamisítás is magas számot mutat, 2002-ben 1105 esetet derített fel a hatóság. A gazdasági bűncselekményekkel érintett összeg 39 milliárd forintot tett ki, ami 21 százalékkal magasabb a 2001. évinél. A rendőrség 449 ezer nyomozást fejezett be, ebből 167 ezer vádemelési javaslattal zárult. Pótnyomozást csaknem 10 ezer esetben rendelt el az ügyészség, szemben a 2001-es 15 ezerrel. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal (KÜNYH) az elmúlt két évben két ügyben vette át a nyomozást a rendőrségtől: a Postabank Rt.-nek a Budai Hengermalom részére 1995-1998-ban nyújtott hitelekkel, valamint a Technika Külkereskedelmi Vállalat felszámolásával kapcsolatos visszaélés miatt. A nyomozások még nem zárultak le. A KÜNYH tavaly összesen 375 feljelentést bírált el, ebből mindössze 20 esetben rendelt el nyomozást. Polt szerint a legtöbb feljelentés hiányos, s ezért alkalmatlan az elbírálásra. Az ügyek harmadában feljelentéskiegészítést rendeltek el, harmadát pedig más hatósághoz tették át. A feljelentések jelentős részét bíró, ügyész, országgyűlési képviselő és rendőr ellen tették, hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és vesztegetés miatt. Tavaly a nyomozó hatóságoktól érkezett több mint nyolcezer javaslatból az ügyészségek hétezer esetben indítványozták az előzetes letartóztatást, ebből a bíróság 6500 esetben el is rendelte azt. A nyomozások befejezése után az ügyészségekhez 111 ezer ügy érkezett, ebből 108 ezer volt vádemelési, a többi nyomozásmegszüntetési javaslat. Az előző évből áthúzódó kétezer vádemelési javaslattal együtt ezekből összesen 74 ezer ügyben emeltek vádat az ügyészségek. A nyomozást csaknem 13 ezer esetben szüntették meg.
