Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az első félév kedvezőtlen növekedési adatai miatt a júniusi 3,5 százalékos szintről 3–3,5 százalékra módosította növekedési előrejelzését szeptemberi gyorsjelentésében a Pénzügyminisztérium (PM). A jelentésben kiemelik, hogy amennyiben a külső konjunktúra az év hátralévő részében sem pörög fel, a növekedés üteme inkább a sáv alsó határához lesz közel annak ellenére, hogy a fogyasztás markáns növekedése miatt a belföldi felhasználás várhatóan erőteljesen bővül. Máté Dániel, a PM főosztályvezetője szerint idén már nem várható további korrekció a minisztérium növekedési előrejelzésében. Ugyanakkor hozzátette, hogy az új, alacsonyabb éves GDP-növekedési prognózis nem befolyásolja az államháztartási deficit idei, a GDP 4,8 százalékára várható mértékét. A jövő évi 3,5 százalékos növekedési előrejelzésén sem változtatott a PM.
A Központi Statisztikai Hivatal előzetes tájékoztatója szerint a bruttó hazai termék a második negyedévben az elemzői várakozásoktól jelentősen elmaradva 2,4 százalékkal nőtt, így a félév egészében a növekedés üteme 2,6 százalékra mérséklődött. A hivatal a lanyha gazdasági teljesítmény okaként elsősorban a kedvezőtlen külpiaci körülményeket jelölte meg. Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének, az EU-nak a gazdasága az első félévben gyakorlatilag stagnált. Az első negyedév 0,1 százalékos GDP-növekedése után az előzetes adatok szerint a második negyedévben stagnált a monetáris unió. Az Európai Bizottság becslései szerint idén az átlagos növekedés 0,5 százalék körül várható, míg az IMF elemzői 2003-ban 0,7 százalékos, 2004-ben pedig 1,7 százalékos bővülésre számítanak. A külső konjunktúra leállása kedvezőtlenül befolyásolta az export alakulását, sőt, a PM szerint három fő országcsoporttal (EU, Közép-Európa, fejlődők) szemben romlott a külkereskedelmi szaldó. Az áruexport az első félévben 2 százalék alatti mértékben növekedett. Ugyanakkor a pénzügyi tárca a második félévben az export jelentősebb bővülésére számít, ez részben a fellendülést mutató ipari termeléssel, részben a feldolgozóipari beruházások növekedésével függ össze, de jelentős szerepet játszik a kedvező bázishatás is. A PM jelentése szerint az első félévben a GDP növekedését elsősorban a fogyasztás húzta. A továbbra is jelentős jövedelemkiáramlás és a csökkenő megtakarítások következtében a háztartások fogyasztása az első negyedévben több mint 8 százalékkal emelkedett. A tárca becslése szerint a második negyedévben ez az ütem kissé mérséklődött, de a folyamat jellegében nem változott, és az év hátralévő részében sem számít a fogyasztási dinamika jelentős lassulására. Jövőre ugyanakkor komoly visszafogásra lehet számítani: a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében minimális, 1-2 százalékos fogyasztásnövekedéssel számol.
A gyorsjelentés nem befolyásolta Barcza Györgynek, az ING Bank vezető elemzőjének a prognózisait. Az új minisztériumi számok tükrében is a GDP 3-3,1 százalékos bővülésével számol az év egészét illetően, míg 3,6 százalékos növekedést prognosztizál a következő esztendőre. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője sem módosította előrejelzéseit. Továbbra is 2,8 százalékos GDP-növekedéssel számol az idei évre, míg 2004-re 3 százalékkal. Úgy véli, hogy az államháztartási deficit az idén az 5 százalékot is meghaladhatja.
