Távol-keleti látogatására Lamperth Mónika belügyminiszter, Kovács László külügyminiszter, valamint Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter kíséri el Medgyessy Pétert, a szaktárcák vezetői több kormányközi és tárcaközi megállapodást írnak alá, többek között a turizmus, a szervezett bűnözés elleni harc, az oktatás, az informatika és a sport területén. A látogatás során a két miniszterelnök kézjegyével látja el a kétoldalú együttműködés alapelveit lefektető közös nyilatkozatot. A delegációban a legmagasabb szinten képviselteti magát - magánvállalkozások mellett - az ÁPV Rt., a Magyar Posta, a Malév, a Magyar Turizmus Rt., az Agrárkamara, az MFB Rt. és az MGyOSz. A magyar delegációval utazó üzletemberek célja az ország pozíciójának megőrzése a kínai piacon, valamint az együttműködés bővítése az ipari, pénzügyi, mezőgazdasági és szolgáltatási területeken. Miniszterelnöki szintű kínai látogatásra egyébként 44 éve nem volt példa, utoljára Münnich Ferenc járt ott kormányfői minőségben. A kelet-közép-európai rendszerváltozások óta a volt szocialista, illetve az utódállamokból is csak a román Adrian Nastase személyében látogatott miniszterelnök Pekingbe.
A statisztikák szerint a kínai állami vállalatok több mint 60 millió, a magánvállalkozók pedig további 60 millió dollár értékben fektettek be tőkét Magyarországon. A kínai befektetések főként a kereskedelembe és a vendéglátóiparba irányulnak, és részben a magyarországi kínai kolóniához kötődnek. Tavaly Magyarország kínai exportja 154,7 millió, importja pedig 2,1 milliárd dollár volt. Kínával szemben WTO-tagsága ellenére a magyar kormány egyelőre - a tervek szerint még 2-4 évig - fenntartja az import korlátozását a fogyasztási globálkvóta keretében. A visegrádi négyek közül Magyarország bonyolítja a legnagyobb kereskedelmi forgalmat, 2,23 milliárd dollárt - és éri el a legnagyobb deficitet - Kínával szemben. Lengyelországgal 1,8, Csehországgal 2,05 milliárd, Szlovákiával pedig 389 millió dollár értékű forgalmat bonyolított le Kína.
