Az uniós csatlakozásra való felkészülés a legtöbb erőfeszítést a tagjelölt országok helyi vállalataitól, valamint a nem európai tulajdonosi hátterű (amerikai, japán) cégektől igényli – véli Márkus Csaba, a Deloitte & Touche (DT) uniós jogi szakértője. Az európai tulajdonosi hátterű cégek helyi leányvállalatai a szükséges szakmai segítséget megkapják anyavállalatuktól. A cégek azonban hajlamosak alábecsülni a felkészültség fontosságát.
Az Eurochambres (Európai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége) nemrégiben vizsgálta meg a tíz közép- és kelet-európai csatlakozó ország vállalatainak felkészültségét. Eszerint a vállalatok 60 százaléka többnyire pozitívan látja jövőjét az egységes piacon. A felmérésben részt vevő 3800 cégnek több mint fele még nem kezdte meg az uniós felkészülést. Mindössze 8 százalékuk állította, hogy tevékenységük teljes mértékig megfelel az EU-előírásoknak, míg több mint 50 százalékuk csak részinformációkkal rendelkezik.
A felmérés jelentős különbségeket is talált az egyes országok között. Szlovéniában például a vállalatok a legtöbb információval rendelkezők között vannak – 28 százalékuk jól informált –, Magyarországon ezzel szemben csak 10 százalék sorolta magát ebbe a körbe. További 43 százalék részben informált, míg 28 százalékuknak gyakorlatilag nincs semmi információja, míg minden tizedik cég kifejezetten érdektelenséget mutat. Azon vállalatok aránya, amelyek még nem kezdték meg az előkészületeket, a csehországi 24 százaléktól a bulgáriai 62 százalékig terjed.
