Júliusra az éves visszatekintő infláció a Reuters konszenzusa szerint tovább emelkedik, a májusi 3,6 százalékos mélypontról és a júniusi 4,3 százalékról 4,7 százalékra. Az előrejelzés ugyanakkor 2003. decemberre és 2004 utolsó hónapjára is 15 bázisponttal emelkedett: 4,9, illetve 4,3 százalékra. Ennél jóval kevésbé optimista a piac az államháztartási hiánnyal kapcsolatban. Voltak olyan elemzők, akik a pénzügyi piaci árzuhanások visszatérésétől tartva meglehetősen szkeptikusan fogadták a 2003-as és a 2004-es deficitcélok emelését a korábbi elképzelésekhez képest, a GDP 4,5 százalékáról 4,8 százalékra, illetve 3,5 százalékról 3,8 százalékra. Az elemzők ismét következetlennek tartják a gazdaságpolitikát, ami további egyensúlytalanságot teremt. Mások viszont a piacok lehiggadását tartják a valószínűnek, ugyanakkor a piac egésze a deficitcélok túllövésére számít. A túlszaladás az előrejelzésekből következtetve a várakozások szerint nem a téves 2004-es makrogazdasági feltételezésekből eredhet: a jövő évi GDP-növekedési konszenzus, illetve a 4,3 százalékos átlagos inflációs előrejelzés közel állnak a kormány számaihoz. Több elemző szerint az államháztartási hiány körüli bizonytalanság életben tartja az aggodalmakat az eurócsatlakozási menetrend hitelessége körül is.
Kevés elemző adott előrejelzést az euró bevezetésének várt időpontjára. Négyen reálisnak tartották a 2008-as dátumot, közülük egy azonban inkább 2008. július 1-re számít, január 1. helyett, ketten pedig egy-két éves késést valószínűsítettek. Az eurózóna bővítése során még nem akadt ország, amely elvétette volna csatlakozási céldátumát. Az európai árfolyamrendszerhez (ERM-II) való csatlakozást illetően ugyancsak négy elemző tartotta reálisnak a kormány 2004-es előrejelzését és hárman itt is egy-két éves csúszásra számítanak.
