Egyre kevesebb magyar gondolja úgy, hogy a következő tizenkét hónapban legalább annyit vagy többet tud félretenni, mint az előző évben - a GfK Hungária adatai szerint. A spórolásra vonatkozó kérdésre a magyar felnőtteknek csupán 42 százaléka válaszolt pozitívan; tavaly még 80, tavalyelőtt pedig 72 százalék volt ez az arány.
A megtakarítási lehetőségek szempontjából vizsgálva a magyar vélemények inkább az EU-átlagra hasonlítanak, semmint a csehre vagy a lengyelre. Az EU 11 vizsgált országának átlaga ugyanis a tavalyi 72 után idén 59 százalék lett - mondta Kozák Ákos, a GfK igazgatója. Véleménye szerint Magyarországon a megtakarítások visszaszorulásának két fő oka a lakásépítés fellendülése, valamint a fogyasztási cikkek forgalombővülése. A magyar válaszadók 11-11 százaléka magánvagyonából rövid lejáratú bankbetétbe és életbiztosításba ruházna be. Ezt a nyugdíjalap követi 7 százalékkal.
A GfK szerint figyelemreméltó, hogy tavaly tavasszal még a magyarok egyharmada rendelkezett pénzügyi befektetéssel, idén már csak 21 százalékuk. A cseh és a lengyel háztartások fele fektette be a pénzét valamilyen formában. A lengyelek 36 százaléka választotta a rövid lejáratú bankbetétet, 18 az életbiztosítást, 12 pedig a nyugdíjalapot.
