A magyarországi importon belül a beruházási célú behozatal lényegesen gyorsabban nő, mint a fogyasztási célú - derül ki a jegybank adataiból. A Magyar Nemzeti Bank negyedéves nyilvántartásából - ahol a legfrissebb adat 2002 második negyedévére vonatkozik - az is kiderül, hogy a beruházási célú behozatal értéke (1995-ös árakon számolva) 1998 második negyedévétől rendre a fogyasztási import értékének kétszeresét teszi ki.
A fogyasztási célú import az 1995 első negyedévétől készített idősor alapján mindössze a következő év második negyedévéig nőtt gyorsabban, mint a beruházási, ám értéke akkor is jelentősen elmaradt attól. A kétféle behozatal dinamikája nem mutat hónapról hónapra egyértelmű növekedést, ám a trendek egyértelműen bővülőek mindkét import esetében. A fogyasztási célú behozatal azonban lényegesen nagyobbakat „legyez”, azaz a beruházási import növekedési trendje kisebb ingadozásokkal stabilabb képet mutat.
Korábban mind a gazdasági tárca, mind pedig a KSH csak hozzávetőleges adatokat tudott nyújtani a beruházási célú importról. Egy sor árucsoport hovatartozása ugyanis legalábbis kérdéses volt, ilyen volt például a gépjármű, illetve a számítógép. A jegybank nyilvántartásában a HS-4 termékbontás alapján saját besorolást végezve készíti el az import felhasználási célú besorolását. Az euró alapú importstatisztikát tartós, illetve nem tartós fogyasztási cikkekre, beruházási javakra és egyéb termékekre osztja.
