Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén áprilisban az előző havi kis lassulás után újra gyorsult a magyarországi bérek növekedése. Ennek eredményeként az első négy hónapban a bruttó nominális átlagkereset 14,8, a nettó pedig 18,5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Január-áprilisra a reálkeresetek 13,5 százalékkal lettek magasabbak egy esztendő leforgása alatt, miközben a fogyasztói árindex csupán 4,4 százalékkal növekedett. A múlt év egészében 13,6 százalékkal gyarapodott a reálbér. Áprilisban a havi bruttó átlagkereset 129 000 forint volt, ez 14,8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - állapították meg a statisztikusok.
Az idei négyhavi kereseti statisztika alapján egyre inkább kérdéses, hogy tartható-e az Országos Érdekegyeztető Tanácsban jóváhagyott 4,5 százalékos 2003-as reálbér-emelkedés. Az ágazati és munkahelyi bértárgyalások 2003-ban 4 és 15 százalék közötti alapbérnövelést ígérnek a szervezett munkavállalóknak.
Továbbra is látványosan különbözik a vállalati és az állami szféra bérdinamikája. A jelek szerint a magyarországi versenyszféra egyre kevésbé hajlandó az állami növeléssel lépést tartani. Ezt jelzi, hogy a cégek következetesen 10 százalék alatti mértékben emelték a bruttó béreket - áprilisban 9,5 százalék volt a gyarapodás -, a nettó bérek éves növekedési üteme így is megközelíti a 15 százalékot. Ezzel szemben a költségvetésnél dolgozók bruttó bére a januári 40 százalék után a következő három hónapban 20 százalékkal nőtt év/év alapon, így a négyhavi gyarapodás 26 százalék. Mindennek eredményeként a nettó átlagkereset az idei első négy hónapban a cégeknél 80 ezer, az állami szférában pedig 95 ezer forint volt. A két szektor közti különbség két fő oka az előző évi bérnövelő központi intézkedések áthúzódó hatása, valamint a 2002-es illetményemelés.
