Fenntartásaik vannak a lehetséges befektetőknek az egészségügyi intézmények privatizációjával kapcsolatban – derült ki a NAPI Gazdaság körkérdése alapján. Az egészségügyi intézmények magánosítási formáit szabályozó, kórháztörvény néven elhíresült jogszabálytervezet eddig is a viták kereszttüzében állt és a jelek szerint ahány érintett, annyiféle vélemény alakult ki róla: a szakma kiárusítástól tart, a kormányzat számít a tőke beáramlására, a befektetők egy része viszont bizonytalan.
Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára optimista a befektetésekkel kapcsolatban. Lapunknak hangsúlyozta, hogy a törvény pusztán a lehetőségét teremti meg a szabályozott privatizációnak, egyetlen tulajdonos vagy szolgáltató számára sem kötelező élni azzal. Máris több érdeklődő jelentkezett a minisztériumnál, külföldi és magyar cégek egyaránt. Kökény szerint főleg azok a vállalatok vesznek majd részt a folyamatban, amelyek már most jelen vannak a magyar piacon és esetleg az egészségügyben is érdekeltek. Az érdeklődők között volt olyan vállalkozás, amely nonprofit kórházláncot működtet külföldön, de jelentkezett pénzintézet, építőipari cég is.
Lapunk több lehetséges szakmai befektetőt – gyógyszercégeket, gyógyászatisegédeszköz- és orvosiműszer-gyártókat – megkérdezett, szándékukban áll-e egészségügyi intézménybe invesztálni. A cégek válasza nem volt egyértelműen igenlő: a gyógyszercégek közül a Richter Gedeon Rt., az Egis Gyógyszergyár Rt. és a debreceni Biogal Gyógyszergyár például egyáltalán nem szándékozik szakmai befektetőként nyitni az egészségügyi ellátórendszer ezen területe felé és az egészségügyet kiszolgáló más ágazatok képviselői is fenntartásokat fogalmaztak meg.
Szokodi Csaba, a Johnson & Johnson Kft. ügyvezető igazgatója szerint az alapvető probléma az, hogy a reménybeli szakmai befektetőknek egészen más a profiljuk és mások a tapasztalataik, mint ami például egy kórház működtetéséhez szükséges. Ugyanakkor az esetleges befektetések környezete sem ideális: Szokodi szerint a törvénytervezet nyújtotta és az egészségügy finanszírozási rendszeréből fakadó üzleti-pénzügyi garanciák lényegesen nagyobb kockázatot jelentenek annál, mint amit egy tőkeerős nagybefektető vállalni hajlandó. Az ügyvezető szerint ezért félő, hogy a rövid távú megtérülésre számító, az egészségügyi rendszer stabilitását valóban veszélyeztető kockázati tőkebefektetők jelennek majd meg privatizatőrként. Ahhoz, hogy például a Johnson & Johnson jó szívvel fektessen be az ágazatba, az egészségügyet illető széles körű politikai és társadalmi konszenzusra, emellett a finanszírozási rendszer jóval nagyobb mértékű kiszámíthatóságára volna szükség – mondta Szokodi.
A törvény lehetővé tenné, hogy az egyes intézmények dolgozói is tulajdont szerezzenek a privatizáció során. Ezt segítendő a Pénzügyminisztérium az egészségügyi tárcával együttműködésben államilag támogatott kedvezményes hitelkonstrukciókat dolgoz ki. Ezekhez Kökény Mihály szerint a kis- és középvállalkozói hitelekhez hasonló feltételekkel juthatnak majd hozzá az egészségügyi alkalmazottak.
