Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KSH 2003-tól a külkereskedelmi termékforgalom árszintváltozásának mérését szolgáló indexek képzésében a korábbi, egységérték alapú árindex-számítási módszerről áttért a jellemzően tényleges piaci árak megfigyelésén alapuló árindexek számítására.
Az árindex-számítások az ENSZ külkereskedelmi termékjegyzékének árucsoportjaiból képzett árufőcsoportok szerint történnek. A forgalom mintegy 10 százalékát képviselő élelmiszerek, nyersanyagok, energiahordozók többsége az összetétel változását tekintve bizonyos stabilitást mutat, viszonylag homogénnek tekinthető, így a termékkör árszintváltozása egységérték-indexekkel jól közelíthető. Ezen áruk körében a becslés továbbra is a vámeljárás keretében regisztrált forgalom érték- és mennyiségi adataiból számított egységértékeken alapul. A feldolgozott termékek és a gépek részaránya a külkereskedelemben csaknem 90 százalék. E heterogén termékkörben az árszintváltozás mérése reprezentáns termékek tényleges tranzakciós árain alapul.
A homogén termékcsoportok esetében a megfigyelési időszak tranzakciói gyakorlatilag teljes körben részt vesznek a számításokban, a heterogén termékkörben mintavételes adatgyűjtést végez a KSH. A minta jelenleg 1500 adatszolgáltató vállalatból és 3500 reprezentáns termékből áll.
A 2002-ig alkalmazott viszonylag egyszerű - nagyrészt a vámstatisztikai adatokból származó egységértékeken alapuló - árindex-számítási módszernek az a sajátossága, hogy a termékösszetétel változását árváltozásként jeleníti meg, és ilyen módon a magasabb feldolgozottsági fokkal rendelkező termékek esetében a volumenmérést is torzítja.
