Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai bizottság tegnap döntött az idei SAPARD-források elosztásáról, ennek keretében a tervek szerint Magyarország a tíz országra jutó 560 millió euróból 40,98 millió eurót kap.
Az EU brüsszeli bizottsága többször is figyelmeztette a tagjelölteket, hogy gyorsítsák fel a SAPARD mezőgazdasági és vidékfejlesztési program igénybe vételét, ellenkező esetben elveszítik a korábbi évekre megajánlott összegeket. Különösen négy országot állít pellengérre: Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát, amelyek kockáztatják, hogy hozzájussanak a 2000-re megajánlott, de az igénybevételi lehetőséget időközben 2004-ig meghosszabbított pénzügyi támogatásokhoz. Legutóbb a múlt héten átadott jelentés hívta fel Budapest figyelmét arra, hogy a kifizetési ügynökségek működése beindulásának késlekedése súlyos feddést vonhat maga után, s az sem kizárt, hogy a tagállamok hatályba léptetik a csatlakozási szerződés védzáradékát. Magyarország tavaly novemberben a tagjelöltek közül utolsóként kapta meg a zöld utat Brüsszeltől a SAPARD-hivatal akkreditációja nyomán.
A kései kezdéshez képest viszont jó ütemben halad a SAPARD-források felhasználása, 12-13 milliárd forint igényt már el is bíráltak. Az agrártárca kérte Brüsszeltől a pályázatok egyszerűsítését, és Magyarország öt jogcímmel kibővíti a támogatási célokat, az erre vonatkozó akkreditáció már folyamatban van. Az agrárszféra jövő év közepéig igyekszik felhasználni a SAPARD-forrásokat, annál is inkább, mivel a későbbi, már nem előcsatlakozási uniós támogatásokhoz csak ezután juthat hozzá.
keretes
A SAPARD-pénzek célja, hogy a leendő EU-tagok mezőgazdasági és strukturális problémái megoldásának segítése mellett felkészítse az országokat a közös agrárpolitikában való részvételre. A SAPARD 2000. január 1-jén indult és elvileg 2006-ig tart, de a pénzalapból részesülő országok – Bulgária és Románia kivételével – csak a csatlakozásig, azaz 2004 májusáig jogosultak a SAPARD forrásainak igénybe vételére. A kelet-közép-európai országok közül a legtöbbet – 181,65 millió eurót – Lengyelország kaphat, Románia pedig 162,22 millió euróhoz juthat. A legkisebb összeget – 6,82 millió eurót – Szlovéniának ítéli majd a bizottság.
