Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós csatlakozással brüsszeli fennhatóság alá kerül a magyar külkereskedelmi engedélyezési rezsim. Az engedélyköteles export-, illetve importtermékek és -szolgáltatások körét 2004. május elsejétől az EU rendszeréhez kell igazítani, miként a teljes külkereskedelmi szabályozást. A NAPI Gazdaság információi szerint Brüsszel az ipari termékek körében szélesebb engedélyköteles kört állapít meg, mint a jelenlegi magyar szabályozás.
A magyar ipari külkereskedelem 95 százaléka liberalizált. Az engedélyköteles importot a fogyasztási globálkvóta szabályozza, aminek két legnagyobb tételét a lengyel halkonzervek és a kínai textil- és ruházati termékek jelentik. A halkonzervek a csatlakozás után belső forgalom keretében érkeznek, a ruházati importban viszont a mostaninál több termék lesz engedélyköteles. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy szaporodik az engedélyezési eljárások száma, mivel a harmadik országból származó termékek unióba lépésekor a beléptető ország illetékes eljárni, függetlenül attól, hogy mi a szállítmány végcélja.
Az exportnál jelenleg két engedélyköteles agrártermék van, ez a búza és a libamáj. A csatlakozás után a libamáj piaca - alapvetően Franciaország - belső piac lesz, a búza pedig valószínűleg engedélyköteles marad - az EU-ban ugyanis jelenleg minden gabonaféle engedélyköteles. Az ipari export szabadkereskedelem formájában zajlik az unióval, engedélyezési eljárások többnyire biztonsági, környezetvédelmi megfontolások miatt, illetve fegyverkereskedelem esetében szükségesek.
