Az előzetes várakozásoknál valamivel dinamikusabb volt a magyar gazdaság tavalyi negyedik negyedéve - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentéseiből. Október és december között az ország bruttó hazai terméke (GDP) 3,7 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, a beruházások pedig 5,5 százalékkal emelkedtek, miközben a legoptimistább szakértő is csupán 4 százalék körüli értéket várt. A bruttó hozzáadott érték volumene az iparban és a szolgáltató ágazatokban nőtt, a mezőgazdaságban pedig csökkent az év utolsó három hónapja alatt.
A GDP tavaly összességében 3,3 százalékkal nőtt a negyedéves dinamika folyamatos emelkedése mellett, az invesztíciók pedig összességükben 5,8 százalékos bővülést mutattak. Egy évvel korábban alacsonyabb beruházásnövekedés mellett magasabb volt a gazdasági növekedés üteme. A magyar gazdaság jelenlegi növekedési struktúrája hosszabb távon nem tartható fenn, ugyanis azt belső motor hajtja - vélik az elemzők, kiemelve, hogy Magyarország a kis, nyitott gazdaságok egyik legtipikusabb képviselője.
A feldolgozóipari beruházások hat százalékkal estek vissza a negyedik negyedévben, ami mérsékeltebb az év egészének csaknem tízszázalékos csökkenésénél. Bizakodásra adhat okot az is, hogy az inkább a magánszektorra jellemző gépi invesztíciók 2,2 százalékkal nőttek éves szinten - mutatott rá Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír közgazdásza, aki szerint idén feltehetően csökken az állami szerepvállalás, így a nemzetgazdasági beruházások csupán 2,5 százalékkal nőnek majd. A vártnál jobb GDP-adat keltette lelkesedésre hideg zuhanyként hatott a délután megjelent első kéthavi előzetes államháztartási mérleg. A Pénzügyminisztérium (PM) közlése szerint az alrendszerek együttesen 208,2 milliárd forint hiányt értek el február végéig, ami csaknem duplája az elemzői várakozásoknak, egyben negyede az éves előirányzatnak. Januárban még kevesebb mint 45 milliárd forintot mutatott ki a PM, vagyis egy hónap leforgása alatt 164 milliárd forinttal nőtt a deficit. A romlás különösen a központi költségvetésben szembetűnő, ahol a január végi 12,9 milliárd forintról emelkedett február végére 140,8 milliárdra a deficit. A költségvetési bevételek még úgy sem érték el az időarányosat, hogy januárban több mint 60 milliárd forint „váratlan” áfabevételhez jutott a büdzsé az adó-visszautalások révén. A hiány növekedéséért mégis inkább a kiadások megugrása a felelős: míg egy éve az éves terv 13,9 százalékát költötték el az első hónapban, idén már a 17 százalékát.
Kolozsi Pál
Sebők Miklós