Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokáig bejönni látszottak azok a kormányzati várakozások, amelyek a külkereskedelmi mérleg hiányának a tavalyelőttihez mért 300-500 millió eurós csökkenését jósolták (NAPI Gazdaság, 2003. november 11., 3. oldal). Az utolsó negyedév azonban csaknem eltüntette a javulást. A deficit mérséklődése július végén mutatta a legkedvezőbb képet, akkor - héthavi adatok alapján - 489 millió euró volt a javulás. Július vége óta a kumulált adatok a hiány egyre kisebb csökkenését mutatták, majd augusztusban 452,7 millió, szeptember végén 442,6 millió, október végén 303,5, november végén pedig 230,5 millió euró volt a javulás. A külkereskedelmi áruforgalom hiánya tavaly 3,424 milliárd euró volt a 2001-es 3,552 milliárd euró után - tette közzé a KSH. Ennyiben bejött viszont Martonyi János akkori külügyminiszter tavaly februári jóslata, miszerint 4 milliárd euró alatt lesz a hiány 2002-ben.
Az export 36,503 milliárd euró volt, ami 7,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az import 6,4 százalékkal nőtt, 39,927 milliárd eurót tett ki. Három éve az export 30,0, az import pedig 32,5 százalékkal bővült, 2001-ben viszont 11,3, illetve 7,8 százalékos növekedést mutattak. Tavalyelőtt a deficit az export 10,5 százalékát tette ki, 2002-ben ez 10,66 százalék volt. A külkereskedelmi egységérték-indexek exportban és importban egyaránt 5 százalékos forintárszint-csökkenést mutattak az előző évhez képest, miközben a forint a főbb devizákhoz viszonyítva 6 százalékkal felértékelődött. A KSH szerint így a kivitel és behozatal 1 százalékkal magasabb deviza-árszínvonalon bonyolódott. A fejlett országokkal folytatott kereskedelmet tekintve 1 százalékos cserearányromlást regisztrált a KSH, míg - az energiahordozók importárszínvonalának jelentős, 15 százalékos csökkenése miatt - a közép- és kelet-európai országokkal 5,5 százalékkal kedvezőbb cserearányok mellett kereskedett Magyarország.
