A forint felértékelődése hoszszú távon nem hat a feldolgozóipar jövedelmezőségére, miután a szektor semleges nettó devizapozícióban van - áll a jegybank hétfőn megjelent elemzésében. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői elismerik, hogy egyes alágazatokat, illetve vállalatokat eltérően érinthet az árfolyam erősödése, és a hatások eltérő időbelisége miatt a pénzáramlás alapú jövedelmezőség rövid távon romolhat. A semleges pozíció abból adódik, hogy a feldolgozóipar külkereskedelmi kitettségéből és a vállalatok devizahiteleiből adódó hatások kiegyenlítik egymást.
Az MNB becslései szerint a feldolgozóipar termelésének 53 százalékát exportálja, az import aránya pedig 38 százalék, azaz a szektor rövid távú árfolyamkitettsége 15 százalékra tehető. Ez a kitettségi szint azt jelenti, hogy 10 százalékos forintfelértékelődés 1,5 százalékos jövedelemesést jelent rövid távon, és - figyelembe véve a szektor 11 ezer milliárd forintra rúgó értékesítését - 1700 milliárd forint fedezését teszi szükségessé. Amennyiben azonban a tulajdonosi hiteleket is a devizahitelek közé soroljuk, úgy a szektor vállalatainak összes devizában denominált adóssága 1500 milliárd forintra rúg, ami hosszú távon semlegesíti a külkereskedelmi hatást.
A közgazdasági jövedelmezőség azonban nem azonos a pénzáramlás alapján kalkulált profitabilitással, ezt ugyanis a hatások időbelisége és azok számviteli elszámolása is befolyásolja. A jegybank szerint ez export-, illetve importárakban szinte azonnal jelentkezik a nominális felértékelődés, de a devizahitel-állomány és a kamatfizetések vállalati szempontból előnyös átértékelődése csak egy év után jelentkezik először. A becslések alapján a hitelhatás négy éven át javítja a jövedelmezőséget, méghozzá 5 százalékos felértékelődést feltételezve évente 1 százalékkal. A január 1-jével hatályba lépő új számviteli törvény lehetővé teszi, hogy az árfolyamváltozások teljes hatása érvényesüljön - írja a tanulmány.
A devizakitettség az adott vállalat devizaszerkezetétől is függ, és amennyiben a deviza nem eurót jelent, úgy a monetáris politika nem tehető felelőssé a hatásokért. Ez elsősorban a dollárban exportáló vállalatokat érinti, márpedig a magyar export 12 százaléka ebben a - jelenlegi árfolyamrendszertől függetlenül gyengülő - devizában bonyolódik. Különösen érzékenyen érintheti az amerikai fizetőeszköz értékvesztése az élelmiszeripart, itt ugyanis a dollárexport részesedése 25 százalék.
K. P. P.
Kolozsi Pál