Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövő év elején kerül a parlament elé az egészségügyi berkekben vihart kavaró, kórháztörvény néven elhíresült jogszabálytervezet. Az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény az intézményi működés kereteit szabná meg, alapul véve a 2001 decemberében elfogadott hasonló rendelkezést, azt a kormányprogramban megfogalmazott céloknak megfelelően átalakítva. A forrásbevonás terén így megszűnhetnének a befektetőkre vonatkozó korábbi ágazati megkötések. Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint ez csak az ágazati fejlesztések lehetséges forrásainak, az intézmények által választható működési formáknak a körét szélesíti ki.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Kupcsulik Péter leszögezte, hogy az orvosok szakmai szervezetének erről más a véleménye: a törvénytervezet jelenlegi formájában nem elsősorban az egészségügyi ellátás színvonalának emelésére, hanem a piaci befektetők közpénzekből, az ellátandó lakosság és a teljes egészségügyi ellátórendszer rovására való profitszerzésére nyújtana lehetőséget.
A kamara kifogásolja, hogy míg a korábbi törvény kizárólag nonprofit intézményként engedte volna meg az egészségügyi szolgáltatók működését, a jelenlegi törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a kórházak profitorientált gazdasági társasággá alakuljanak. Kökény hangsúlyozta, hogy nagyon magas a kórházak adósságállománya, s egyes számítások alapján az egészségügynek az ingatlan- és műszerpark tekintetében mintegy 4-500 milliárdos pótlásra volna szüksége ahhoz, hogy az ellátás az elvárható színvonalúra emelkedjen. Az állam viszont legfeljebb évi 20-30 milliárdot képes a területre beruházni. Szükség van tehát magánberuházókra, az államtitkár szerint pedig nem várható el jelentős tőkeinjekció a piaci szférától, ha a befektetők nem vehetnek részt az intézmények működtetésében. A kamara ellenvetéseire az államtitkár azt válaszolta, nem mindegy, hogyan gazdálkodik és menynyit fordít beruházásokra egy gazdálkodó szervezet. A kamarát nyugtalanítja az is, hogy az új tervezet lehetővé teszi az úgynevezett szakmai befektetők részvételét. Ezek olyan, az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban lévő, piaci cégek, mint például a gyógyszergyárak vagy a gyógyászati segédeszközöket, egészségügyi műszereket gyártó vállalkozások. Kupcsulik szerint ha ezek a befektetők monopolhelyzetbe kerülnek egyes intézmények irányításában, semmi nem biztosítja többé a szakmailag indokolható döntéshozatalt a befektetések terén. Kökény hangsúlyozta, hogy ezt elkerülendő beépítenek a törvénybe olyan biztosítékokat, amelyek a jelenlegi versenytörvény logikájának megfelelően megakadályozzák a tisztességtelen piaci magatartásra lehetőséget adó helyzetek kialakulását. A MOK abbéli félelmét, hogy lehetővé válik a jól finanszírozott szakmák „kimazsolázása”, a veszteséges ágazatok pedig megmaradnak az állami rendszerben, a minisztérium az alvállalkozói szerződések kizárásával próbálja kivédeni. A tervezet szerint az intézmények egységes egészként szerződnének az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, az egyes alfeladatok ellátását pedig belső szerződések rendszerében valósítanák meg.
Kollányi Zsófia
