Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ismét visszalépés történt a gyógyszergyártók és az állam közötti, a gyógyszeráremelés mértékét rögzítő megállapodásokban. A 2000-ben kötött, a gyógyszeráremeléseket az inflációhoz indexáló megállapodás eredeti feltételeit már tavaly sem tartotta be a kormány, az elméletileg gyógyszergyáranként és termékcsoportonként egyedileg történő egyeztetések eredőjeként most megállapított 3,2 százalékos átlagos áremelés pedig alatta marad az eredeti elképzeléseknek. A szerződés szerint minden év júliusában az infláció hetven százalékával lehetne átlagosan emelni a gyógyszerárakat, de legfeljebb öt, illetve az olcsóbb tömeggyógyszereknél tízszázalékos mértékben. Ugyanakkor az emelés kiszámításának módja miatt nem látható előre, hogy ez valójában mekkora és milyen gyógyszerekre vonatkozó áremelést jelenthet.
Idén egyrészt alacsonyabb az államilag engedélyezett árnövelés, mint amekkorát a gyógyszergyártók elvárhattak, másrészt elmaradt az index alapjául szolgáló, a várt és a tényleges infláció eltérése miatti kompenzáció kifizetése. Emellett most került a gyógyszergyárak elé a három évvel ezelőttihez képest módosított új megállapodás tervezete, amely lényegesen kedvezőtlenebbnek tűnik a gyártók számára, mint az eredeti volt. Nem ad például lehetőséget arra, hogy a viszonylag olcsó tömegkészítmények drágulása meghaladja a magasabb árkategóriájú szerekre megállapított növekedést.
Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint a gyógyszergyártó cégek szakmai szervezetei értetlenül állnak a változtatások előtt. Ha a gyárak nem tudják megfelelő áron eladni a termékeiket, olyan gyógyszerek tűnhetnek el a piacról, amelyeket mind az orvosok, mind a betegek ismernek és szívesen használnak. Különösen a nagy tömegben használt, viszonylag olcsó szereket fenyegeti veszély. Ha ugyanazzal a hatóanyaggal több, hasonlóan hatékony gyógyszer is van a piacon, és az árakat nem lehet a megfelelő mértékben emelni, a legolcsóbb szerek tűnnek el, mert veszteségessé válik az előállításuk. Ez komoly terhet róhat mind a fogyasztókra, mind az állami ártámogatási rendszerre.
A gyógyszerpiac nyolc százalékát magáénak tudó Egis Gyógyszergyár Rt. a második legnagyobb magyar gyógyszergyár, mintegy háromszáz termékkel van jelen a piacon. Ezek közül majdnem száz olyan, aminek az előállítása nem túl nyereséges a cég számára, de amelyek általában népszerűek és nagy mennyiségben fogynak. A kialakuló helyzetben viszont nem lesz más választásuk a gyógyszergyáraknak, mint leállítani az ilyen termékek gyártását - nyilatkozta lapunknak Orbán István, az Egis vezérigazgatója, a Magyar Gyógyszergyárak Országos Szövetségének elnöke.
Bár a gyógyszergyártók szakmai szervezeteinek nincs közös álláspontjuk a kérdésben - a megállapodásokat is egyénileg kötötték a saját termékeikre az egyes gyárak -, de egyesek azt fontolgatják, hogy beperelik az államot a szerződés megszegéséért.
K. Zs. K.
